Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Huszár Elemér: Az egyházmegye látogatása
AZ EGYHÁZMEGYE LÁTOGATÁSA. 89· történt, gondosan megőrzendők és tisztán és könnyen kezel- hetőn helyezendők el. Ha a házasságkötés által házasság- kötés előtt született gyermek törvényesítése eéloztatik, a felektől nyilatkozat veendő, melyben a gyermeket magukénak elismerik, 2 tanúnak pedig azt kell bizonyítani, hogy a gyér- mek születésekor a szülők egyike sem volt házas ; e nyilat- kozat és a házasságlevél alapján kell a törvényesítés bejegyzését az egyházmegyei hatóságtól kérni, ha tehát a gyermek nem a házasságkötési hely plébániáján kérész- teltetett, a házasságlevél a keresztelési hely plébániájára átküldendő. Az esetleg püspöki engedéllyel titokban kötött házas- ságról kiállítandó házasságlevél a püspöknek beküldendő s az a püspöki irodában vezetett külön anyakönyvbe iratik, hasonlókép az ily házasságból származó gyermekek kereszt- levele.1 A legfontosabb anyakönyv azonban a liber status ani- marum, mert csak ennek lelkiismeretes vezetése által telje- siti a plébános azt a kötelességet, mely tulajdonképen a plébánosi hivatás lényege : oves suas agnoscere. A liber status animarumban minden család lakásával bejegyzendő, azután úgy az elköltözött, mint az új jövevények bevezetendők. Az egyes családok rovataiban minden családtag neve és kora feljegyzendő, megjegyezve, hogy az első gyónás, áldozás, bérmáláshoz járult-e már, elvégezte-e a húsvéti gyónást, vagy gyakori gyónó-e, házas-e vagy nem él-e vadházasság- bán, tagja-e valamely confraternitásnak, nem kapott-e utolsó kenetet, stb., szóval a lelkipásztori tudnivalókat a plébá- nosnak minden hívéről fel kell jegyeznie. Ez természetesen, mint már a 22. szakaszban megjegyeztük, csak a hívek rendszeres látogatása útján lehetséges, ahol tehát a hívek túlnagy száma folytán azok látogatása, következőleg az úgy a Rit. R. mint az 1858-iki eszterg. tartom, zsinat1 2 által kötelezőleg elrendelt liber status animarum vezetése lehe1 XIV. Benedek 1741 nov. 17. : Satis Vobis const. 10., 11. §, 2 V. c. 6. : exactam fidelium conscriptionem habeant.
