Hittudományi Folyóirat 21. (1910)

Dr. Stuckner János: Kísérlet a theismus »tudományos« védelmére

kísérlet a tiieizmus »tudományos« védelmére. 687

ségbe megy át«. Ennek a formulának, úgy mond, egyéb, alap vagy alap nélkül neki tulajdonított hibái mellett, az a legnevezetesebb s főbenjáró hibája, hogy az anyagot gáz- nemű állapotában, melyből a fejlődés kiindult, határozat- lannak, vagyis nem szükségképen és specifice mustrázott- nak, hanem egyneműnek vallja. Nagy tévedés ez, mi is alá- írjuk. Mert valójában, ha volt ilyen fejlődés, ahogy azt az evolucionisták tanítják, az az elsődleges nebula, vagyis gáz- tömeg, mint a fejlődésnek kiindulópontja, kell hogy ép úgy specifice és finoman differenciálva, meghatározva lett legyen, mint ama tünemények, melyekbe elemei aztán átalakultak. Ezt különben elismerni kényszerül Spencer másutt, midőn a fejlődés megindulását magyarázza. Ott meg kell vallania, hogy az az egynemű állag, melyből a fejlődés kiindult, nem minden tekintetben homogén, hanem kezdettől fogva differen- ciálva volt a különböző viszonyok szerint, melyekben az egyes részek más őket körülvevő anyagokhoz állottak. Azt maga is tanítja, hogy az egynemű massza szükségképen nem sta- bilis, és ha az egész anyag abszolút egyneműségben lett volna elosztva, a homogén anyag ki nem mozdult volna stabili- tásából, vagyis egyáltalán semmi sem történhetett volna. Az anyagnak az a homogén volta tehát csak látszólagos. Az, ha alaposan megvizsgáljuk, finoman kidolgozott tájkép, melyről lesöpörtük a ráborított port, vágy márványlap, melynek felülete üresnek látszik a századok porától, de amelyet hieroglifekkel teleírva találunk, ha megtisztítjuk a portól.

Az evolúció tehát nemcsak kezdetét vette a meghatá- rozottan heterogén anyagnak bizonyos meghatározott bérén- dezettségével s mozgásával, hanem e berendezésben és moz- gásban benne volt foglalva mindaz, ami a fejlődés folytán létrejött, sz. Ágostonnak mondása, hogy nyugalmunkat csak Istenben találhatjuk, Spencer kijelentése, hogy Isten csak puszta szó a megismerhetetlennek jelzésére, és minden, minden szó, vessző és pont az ő irataiban.

A további kérdés most már az, minek kell tulajdoníta- nunk az anyagnak és erőnek azt a berendezettségét, mely