Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Stuckner János: Kísérlet a theismus »tudományos« védelmére
kísérlet a theizmus »tudományos« védelmére. 679 annak kimutatására, hogy a theizmus logikailag szükséges azon életmódhoz, melyet értelmileg civilizáltnak tartunk, elég, ha megvizsgáljuk azok logikai botlásait, akik a civilb záció elemeit a theizmus igénybevétele nélkül adni próbálják. Hogy mennyire kevéssé tudja pótolni a civilizáció terén a theizmust az uj tudományos életfelfogás, azt következtetni lehet az ezirányú gondolkodók egyenes vallomásaiból is. Már megemlékeztünk róluk említett ismertetésünkben ; de megemlítjük röviden itt is. Darwin maga megvallotta, hogy a zenei gyönyör iránti képessége azon fokban mind kisebb és kisebb lett benne, amily fokban fejlődött benne az exakt kutatás és analitikai tanulmányozás tehetsége. És Spencer, mint önéletrajzában olvasható, vallotta, hogy az élet magasabb örömei azon mér- fékben tünedeznek, amily mértékben nagyobb tudatosságot nyerünk tudományos analízisükről. Mikor pedig élete végét közeledni érezte, mindinkább ébredezett benne bizonyos rokonszenv, mit előzőleg nem tapasztalt, azon vallások iránt, melyeknek tárgya egy személyes Istenség és tudatá- val bírt bizonyos szükségletnek, melyet a saját vallása a megismerhetetlenről nem tudott kielégíteni s melynek ki- elégítésére a theisztikus vallások tartanak számot. S azon gondolatok között, vallja végre, melyeket a halál közeledése támasztott benne, a legszomorúbb az a gondolat volt, hogy ott a mindenség hátterében talán nincs, nem lakozik semmi öntudatosság, hanem csupán a tapogatódzó protoplazmikus elmének bizonyos neme, mely átmeneti öntudati alakot ölt bizonyos kicsiny egységekben, mint önmagunk. 7. Eddigi fejtegetéseinkben tehát idáig jutottunk : Itt egyrészt előttünk a theizmus, illetve annak három alaptana, Isten, szabadakarat és halhatatlanság ; másrészt előttünk van a »tudomány«, mely a három alaphitcikkely közül egyet sem ismer fel a természetben valóság gyanánt, sőt a tudó- mány egyenesen álmoknak, lehetetlenségeknek jelenti ki őket egyenkint és egyetemben. A hitvédelmi módszerek közül a vallási hasznavehetetlen ; minden állítását s bizo- nyitását a tudomány agyonüti. A másik módszer, a filozófiai,
