Hittudományi Folyóirat 21. (1910)

Dr. Metzger Márton: Sabbat és sabbatu

Μ■■

■

foglalkozó ember észrevette, hogy a biblia történelmi vonat- kozású részei, a profán történetírás oldaláról nagyon csekély és lényegtelen támogatásban részesülnek. Mi sem természe- tesebb, minthogy a legnagyobb hévvel vetették rá magú- kát az assyriologia azon részeire, melyekből ezen hiány pótlását várhatták. És a bibliának, mint történelmi könyv- nek, tekintélye hallatlanul megnövekedett. Jellemzően írja Smith közlésének hatását Rudolf Kittel:1 »A lapok hasábjai és a lelkészek szónoklatai telvék valának híradásokkal az esemény felől és nem is kevesen már arról is álmodoztak, hogy nemcsak az amerikai Jack fog hamarosan az újra felfedezett Noé bárkája fölött röpködni, hanem (ami még többet jelentene) : hogy nemsokára feltétlen biztonsággal a kétkedők minden kételye, a csúfolódók minden csúfoló- dása el fog hallgatni a biblia igazságával szemben.«

Ezen lelkesedéssel szemben csakhamar más hangokat is hallottunk. Ugyanazon tudomány, mely a biblia igaz- ságai mellett kimeríthetetlennek látszó fegyvertárral kínálta a kutatót, ugyancsak szolgált a támadónak is. És miként nagy lelkesedéssel, sőt mondjuk naivitással, halomszámra hozták fel a biblia mellett mit sem bizonyító dolgokat, — úgy argumentáltak ellene is.

Ugyanonnan vették, hogy : a világ teremtése, az első emberpár, a bűnbeesés, a vízözön és a Noé bárkája, a meg- váltásban való hit, az angyalok és ördögök nem egyebek, mint az assyr-babylon mythologiának hajtásai. És ezzel megindult a Babel-Bibel-vita. Hogy milyen érveket hoztak fel ebben a vitában, pl. a Babel legnagyobb embere dr. Delitzsch Frigyes, erre nézve szolgáljon intő például Delitzsch három híres felolvasása. A második felolvasás első oldalán azt mondja, mire való a Babel-Bibel-v ita, hisz a logika i» megmutatja a származás helyes sorrendjét!

Lehetetlen minden, azaz : tudománnyal foglalkozó szak- embernek vagy laikusnak figyelmét erre fel nem hívni. 1

1 Dr. Rudolf Kittel : Die babylonischen Ausgrabungen und die biblische Urgeschichte. IV. bővített kiadás 5. ο.

642 DE. METZGER MARTOS.