Hittudományi Folyóirat 21. (1910)

Irodalmi értesítő

628

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

híveinek szól, a zsidókhoz írt levelet pedig szent Pál- nak tulajdonítja, de írójáról határozott véleményt nem mond.

Szent Jakab levelét 61-be helyezi, és olvasóit Palesztina határán kívül keresi. Nézetem szerint valószínűbbnek lát- szik Belser véleménye (legújabban kiadott kommentárjában), hogy ez a levél az újszövetségnek első irata, és olvasói a jeru- zsálemi zsidó-keresztények, kikről Jakab képletesen mondja, hogy »sunt in dispersione«.

A »Comma Johanneum« (Ján. I. 5, 8.) tárgyalásánál a szerző higgadtságot és megfontoltságot árul el. Sorra veszi e versnek egész történetét és arra a meggyőződésre jut, hogy bár biztosan nem lehet állítani e versnek későbbi ere- detét, — és ennyit mond a Congregatio Inquisitionis 1897. jan. 13-án kelt döntvénye, — a nagyobb valószínűség amellett szól, hogy ez a részlet Priscillianus korából való.

A Jelenések könyvét a győzelmes és escliatologikus magyarázat összekötésével értelmezi.

A munka utolsó, IV. könyve (328—390. 1.) általános introductiót nyújt : tárgyalja a sugalmazást, a kánont, a szent könyvek igazcíműségét, épségét és hitelességét, majd áttér a szent szöveg történetére eredetiben és a fordítások- bán. Legvégül a szentírás olvasásáról beszél. Helyesen teszi, hogy ez általános részt a különleges rész után tárgyalja, a már ismeretes könyvekről az általános kérdéseket a nővén- dékek nagyobb eredménnyel fogják tanulni. Hanem ami a sugalmazást illeti, látszik, hogy a szerző úr maga is nagyon jól érzi a kérdés nehézségét. Midőn azt fejtegeti, hogy meddig terjed a sugalmazás, általánosságban mozog. Tudja, hogy az újabb elméletekben, melyeket Lagrange, Prat, Holzhey, Hummelauer adnak elő, »multa etiam vera continentur« (333. 1.), de nem mondja meg, hogy mi ez az igaz.

A szent könyvek autlientiájával röviden végez, mert erről az egyes könyveknél bőven szólt ; a hitelesség tárgyalá- sánál azonban négty■ oldalon (360—363.) összefoglalja az egész bibliai rationalismus történetét. Kár, hogy a Harnack-féle fejlődési elméletről nagyon keveset beszél.