Hittudományi Folyóirat 21. (1910)

Dr. Wolkenberg Alajos: Bölcseleti szabatosság a szónoklásban

festésnek, ez utóbbi a szónoki ellentétnek is (III. 228. kk.).

VI. Az ellentét olykor érvül szolgál, mint Demo- sthenesnél chersonesusi beszédjében : Ha Fülöpöt kér- deznétek, azt mondaná, fel kell oszlatni Diopithes seregét, tehát Athénének meg kell azt tartani, mert Fülöp ellensége Athénének. Máskor az ellentét magya- rázatul, érzések indítására szolgál, mint Cicero pro Rabirio beszédében Labienus tribün ellen: »Űgy-e, milyen népszerű ez a tribün, a jogok és szabadság őre, védve ? ! A Porcia-törvény római polgárok megvesszőzését eltil- tóttá, —· ez az irgalmas tribün a korbácsokat vissza- hozta. A Porcia-törvény a polgárokat a lictoroktól megszabadította, — Labienus, ez a népszerű ember a polgárokat a hóhérok kezére adta. C. Grachus tör- vénye tiltja, hogy megkérdezésetek nélkül ítéljenek római polgárok felett, — ez a kedves ember pedig kierőszakolta, hogy tudtotok nélkül római polgárt halálra ítéljenek.« Sz. Ambrusnak tüneményes le- írása (de virgininus lib. 1.) a szűzeségről és sz. Ágnes- ről, Prohászka Ottokár püspöknek Dominus Jesusában a III. beszéd a szónoki magyarázat remek példái úgy szabatos rendjüknél, mint a magyarázó alakok külön- féleségénél és lendületüknél fogva.

VII. Szoros értelemben vett meghatározásokat, megkülönböztetéseket, amilyeneknek gondolkodástani szabályait olyan erősen hangsúlyozzuk, ritkán hasz- nálnak a szónokok. Az egyházi szónokoknál ez a hiba. A vallási műveltségnek, melyet fejleszteniük kell, alapja a katekizmus, a Szentírás után a legszükségesebb könyv az igehirdető könyvtárában. Ennek szabatos, rövid formáit teljesen kiejteni az igehirdetésből helytelen dolog.1 A világi szónoklatok, különösen, ha erős hatásra vadásznak, leírással, ellentétekkel könnyebben pótol1 Karl Racke S. J. : Die Verwaltung des Predigtamtes. Her- der. 1892.

BÖLCSELETI SZABATOSSÁG A SZÓNOKLÁSBAN. 601

Hittudományi Folyóirat, 1910.

39