Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Wolkenberg Alajos: Bölcseleti szabatosság a szónoklásban
598 DR. WOLKENBERG ALAJOS. meghatározás, felosztás és megkülönböztetésről tanítunk. És mivel a gondolkodási említett műveleteknek célja a köz- lendő fogalom világossága, úgy önmagában, mint a rokon- fogalmakhoz való viszonyaiban ; mivel továbbá a magya- rázat nem önálló cél, hanem csak egyik összetevő a beszéd érthetősége és gyakorlatisága megteremtéséhez : a szónok- nak erősen ragaszkodnia kell a gondolkodástani szabályok- hoz. A szó, melyet használ, ne csak helyes, de jelentős legyen, nehogy szóhalmozás származzék ; a mondatok, melyek az ítéleteket hordozzák, minden feleslegesség nélkül önmaguk- bán könnyen érthetők, alkalmazásukban a magyarázandó fogalomra rávezetők, kapcsolatukban szorosak és simák legyenek s általában a magyarázat rövid legyen. Panasz- kodik Jungmann is, Schleiniger is, hogy a német géniusz ezen a téren épen nem teremtette azokat a művészi alkotásokat, melyeket bölcselő természeténél fogva tőle méltán várnánk. S ez a panasz a mi magyar egyházi szónoklatunk ellen is vajmi jogosult. Nem, mintha böl- cselő nemzet volnánk, nem, mintha szeretnők a bőví- tett szerkezetet és ázsiai terjedelmű beszédeket, mint a németek, hanem, mert bővítés és magyarázat szükségen kívül, szóhalmozás, szép gondolatoknak lapos kifejezése, értelmezés a bizonyítás rovására s aránytalan beosztás igen sok beszédben, mely olvasásra kerül, igen bőven van. A hibákkal szemben bizonyos, hogy fenti törvényeink : a kifejezésteljes szó, szabatos mondatalkotás, a rövidség épen a magyarázatban igen fontosak és álljon a magyarázat példából (IV.), festés (V.), ellentét (VI.), meghatározás vagy megkülönböztetésből (VII.), ezeknek a törvényeknek mindig ott kell lenniük. Tekintsünk néhány remekebb példát. I. és IV. Segnerinek nagybőjti 28. beszédjében (II Quaresimale vol. 3. Torino. Salesiana 1893.) ez a gondolata : a bűnösnek nincs oka arra, hogy örven- dezzék. Magyarázó példával kezdi beszédét. VII. Ká- roly francia király hadvezérét fogadja, aki azt a hírt hozza, hogy az angolok leverték a francia seregeket. Az udvar épen ünnepélyeket tart s a király — nem ügyelve