Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Wolkenberg Alajos: Bölcseleti szabatosság a szónoklásban
596 DR. WOLKENBERG ALAJOS. Bourdaloue Urunk születése titkáról mondott kará- csonynapi szentbeszédjének1 az a gondolata, amivel a királyhoz szólván, beszédét kezdi : »Felség, tehát igaz, hogy a mi üdvözítésünkre küldött Istent, az Atya egyszülött Fiát, az emberek közbenjáróját, mi- kor íme a világba lép, szegény pólyáról és nyomora- ságos jászolról kell megismerni ? Ezeknek kellett lenniük az ő földrelépése jeleinek ? Azt a Messiást, akiről pró- fétáknak nyelve énekelt, azt a Messiást, akinek üdvö- zítő küldetést adott az Isten, kellett, hogy alázatos- ság és kiáltó szegénység kísérje születésében ? Test- véreim, mondja sz. Ágoston, ez az, ami botrány volt a zsidóknak ! De ez a jel nekünk az üdvösség jele«, mert — itt a felosztás — I. az üdvözítésnek ez a leg- természetesebb jele ; II. a leghathatósabb jele. Az érve- lés és érzelemkeltés menete ez : I. 1. Krisztus azért jött, hogy kiengesztelje bűneinket, — a szegénység, alázatosság, a szenvedés készsége a kiengesztelés útján, az első lépés. Érzések : fájdalom az isteni gyermek könnyein, megszégyenülés vétkeink miatt. 2. Krisztus- nak meg kellett újítania az emberi természetet, azt az érzéki, kevély, bírvágyó embert — az alázatosság, szegénység, önmegtagadás isteni példája által ; az a szegénység csakugyan a legtermészetesebb jele Krisztus Urunk üdvözítő munkájának. Tanulság : tegyük le végre előítéleteinket a szegénységgel szemben. II. A sze- génység Krisztus üdvözítő küldetésének és munkájá- nak a leghathatósabb jele. Mutatja 1. a pásztorok tör- ténete : tudatlanok mennyei kinyilatkoztatásához jut- nak, ezek a szegények megszeretik a szegénység álla- potát, ezek a szegények lesznek a messiási idők első hirdetői ; 2. a bölcsek imádása : királyok, de leborul- nak a szegény gyermek előtt, tudósok, de meghódol- nak a szent hit egyszerűsége előtt, gazdagok s kifoszt1 Sermons de Bourdaloue, revus pár le pere Bretonneau. Bruxelles chez Foppens 1778. IV. 1.
