Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Végh Kálmán Mátyás: A lelkipásztori állások fejlődése hazánkban és a lelkipásztorok helyes neve
580 VÉGH KÁLMÁN, MÁTYÁS. dik ; még pedig e sacerdos azon melegiben, amint a zalavári apátság megállapíttatott, ez apátságból küldetik ki ; tehát, mint ez természetes is, tönkre teszi sokaknak azt a felfogását, mintha a Szent István és általán királyaink, uraink által alapított apátságoknak egyéb teendőjök sem lett volna a contemplationál. Azok voltak ez apátságok, amik ma ; tévé- kény bajnokai a keresztény hitéletnek és közművelődésnek. A zalavári apátság sacerdos-sza bizonyára és ez nem merész következtetés, egyike volt azon papoknak, kik számára Szent István törvényei szerint tíz falu templomot volt köte- les építeni, két telket, négy ökröt, egy lovat, 25 juhot, 25 baromfit adni és vasárnaponként viaszgyertyát, kenyeret offerálni, amikből a többi között utóbb, mint szentesített kötelezettségből, a párbér eredt, mint ezt Timon Ákos gyö- kerében helyesen, de nem tudatosan állítja.1 2. Az »ex uno disce omnes« alapján következtethetünk arra is, hogy az Árpádok korában szereplő »sacerdos«-ok, ha nem is mind, jobbadán, mondhatnám legnagyobb részben, kolostorokból kiküldött, lelkipásztorkodó szerzetesek voltak. Ezt az, aki e kor történetét és az Anjou korét átnézte, igen természetesnek találja. Míg ugyanis az ősi viszonyok között élő nemes urak nem voltak képesek rendezett plébá- niákat alapítani és védeni szállásaikon, faluikban, önkény- telenül állott elé a szükségessége annak, hogy minél több, erődített kolostor, előbb persze apátság, majd a pálosokkal prioratus létesülvén, ennek szerzetesei szerte küldessenek a ίτερίΟικο-ΙίΙιοζ lelkipásztornak. Hogy pedig a kolostorok csakugyan ilyen sűrűn voltak a lakottabb vidékeken, az a körülmény mutatja, hogy a mai értelemben vett megyei járásokra nemcsak egy, de kettő, három is esett. Hivatásokat, amint kifejtettem, már csak az is kétségtelenné teszi, hogy a II. József által feloszlatott, tetemes részben hajdani apát- Ságokból javadalmazott szerzetesek vagyona eredeti ren- deltetésétől nem vonatott el, hanem a lelkipásztorkodást 1 Nem tudatosan, mert ő az oblatiókat tetszés szerintieknek tünteti fel, ami nagy és veszedelmes tévedés.
