Hittudományi Folyóirat 21. (1910)

Végh Kálmán Mátyás: A lelkipásztori állások fejlődése hazánkban és a lelkipásztorok helyes neve

548

VÉGH KÁLMÁN, MÁTYÁS.

hogy e helyek a barbár vadság kellő közepén a keresztény kultúra érődéi, bástyái, várai gyanánt szerepelnek, még kül- alakjuk szerint is kőfallal, erődítésekkel lévén védve.

A mai értelem szerinti lelkipásztori állások hazánkban a káplánságokkal kezdődnek, mint minden valószínűség szerint máshol is. E káplánságok első papjai a közeli kolos- torok szerzeteseiből kerültek elő és általánosan pap, sacer- dos névvel illettetnek. Példa reá az I. szent István által alapított zalavári apátság 1024-iki adománylevele, mely- ben ez a kifejezés olvasható : » . . . sacerdotes capellarum beati Georgii et Sancti Laurencii de Pa(c)ha (= Pácsa) et Rokolyán (= Rokolyán) cum ceteris sacerdotibus ad ipsum monasterium spectantibus«. (Zal. okit. I. 1.) Elég korán jelentkezik azonban a parochia is, de ennek papja szintén csak sacerdos néven említtetik. 1156-ban, tehát II. Géza idejében Bratka nevű falu papja Eusidinus, sacerdos név- vei ilettetik, de a javadalom neve parochia. (F. 11. 138.) A veszprémmegyei Ajka papjáról nem tudjuk biztosan capellania vagy parochia papja volt-e, mert az okmány (Ho. III. 2.) 1228-ban csak ennyit mond felőle : »Sacerdos Thomas de villa Λika*. 1247-ben nehány sor feljegyzés még a papnevelés akkori, kezdetleges állapotába is bepillantást enged, midőn Káva, pozsonymegyei község felosztásánál tanúként a következők szerepelnek : »Job de sancto Paulo Scemeyn sacerdos. Galombus clericus. Chodov clericus« (Ho. III. 9.). Minthogy pedig clericus az egyházjog minden szójárása szerint papnövendéket jelent, amit a jelzett helyen a saeerdos-szal való szereplése csak megerősít, Galambos és Csathó clericus-ok alatt mást, mint valamelyik, szom- szédos sacerdos vagy épen Job sacerdos házában a papi pályára készülő egyéneket, kik azonban lehet, apróbb lelki- pásztori teendőket is végeztek, nem lehet érteni; ehhez járul, hogy későbbi okmányokban nem ritka az ilyen kifeje- zés : »X. sacerdos et clericus ejus N«.

A lelkipásztorkodó papokat egyetemes sacerdos névvel illetni mennyire általános volt a XIII-ik század derekán, a veszprémi káptalannak 1247-ben kelt okmánya igazolja.