Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Kirvai L. Vazul: Házasságjogi érvénytelenítő akadályok a magyarországi görög katholikus román egyházban
542 KIRVAI L. VAZUL. vébe bevezeti s ezzel teendője véget ért. Különbség tehát a keleti és nyugati egyház közt csak elvben van. T. i. mind- két egyházban »passiva assistentia« gyakoroltatott, a keleti- ben meg is volt engedve, a nyugatiban pedig a régibb positiv joggal ellenkező szokás alapján, amit Róma idővel tacite approbált. A kihirdetésre vonatkozólag pedig megengedi a szent- szék, hogy a püspökök a körülményekhez képest meg- engedjék vagy eltiltsák a katholikus fél parochusának a háromszori kihirdetést a következő föltételek mellett: »Omni tamen praetermissa mentione circa eorum religionem, qui nuptiae sint contracturi«, azonkívül hivatalos bizonyít- ványt — litterae merae testimoniales — is adhatnak, melyekben a kihirdetések megtörténtét bizonyítják és semmi mást. A szentszék azon intézkedését, melynél fogva elvileg érvényeseknek ismeri el a cautio nélkül kötött vegyes vallású házasságokat a magyarországi románoknál nagy jóindulat- ról tesz tanúságot. Mennyiben érte el célját ezen nagy enged- ménnyel, a feleletet megadhatja mindenki, aki a viszonyok- kai ismerős . . . Ha még hózzávesszük, hogy érvényesnek ismeri még azon eretnekkel kötött házasságokat is, melyek az a katholikus fél parochusa előtt jöttek létre, amint az idézett Instructio mondja : »ne eiusmodi matrimonia coram acatholico ministro celebrarentur ; tamen si spretis ipsorum monitis et hortamentis mixta matrimonia ea ratione inita fuerint, inspectis tam praeteritis, quam praesentibus locorum, de quibus sermo est, peculiaribus circumstantiis, ab Episcopis et Parochis prudenter dissimulanda et quamvis illicita, tamen pro validis habenda esse declaravit.«1 Határozottan nagy tapintatosságról tesz tanúságot. Ez az állapot azonban nagyon rövid ideig tartott, mindössze 33 évig. Mert 1888 december 12-én új »Instructio«-t adott ki a Congregatio de Propaganda Fide, mely hatályon kívül helyezi — »lex posterior derogat priori« elv alapján — 1 Cone. prov. I. ed. II. pag. 228.
