Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Kirvai L. Vazul: Házasságjogi érvénytelenítő akadályok a magyarországi görög katholikus román egyházban
540 KIRVAI L. VAZUL. őket s csakis az »anafora«-ban 1 és a haldoklók szentségében részesíti őket.1 2 A II. rósz 232. fejezetében pedig egyenesen semmisnek mond minden eretnekkel kötött házasságot, kivéve, ha az eretnek az orthodox vallásra tér át.3 Ami nem egyéb, mint az »abiuratio haeresis« rendszere, amely a nyu- gáti egyházban is elő volt írva. Vagyis eszerint a keleti nem-egyesült egyház a legújabb (XIX. század) időkig bontó akadálynak tekintette úgy a »haeresis«-t, mint a »cultus dispar«-t. Saguna ugyan »Com- pendiumá«-ban olyasfélét mond, mintha enyhített volna ezen a szigorú intézkedésen, midőn a 66. oldalon utasítást ad a vegyes házasságokat illetőleg. Ott ugyanis azt írja elő, hogy a »mixta religio«-val kötött házasság, 11a a menyasszony orthodox, orthodox pap előtt kötendő meg.4 Valamivel később pedig : »Egy másik expediens, ugyancsak a vegyes vallású házasságokra vonatkozólag, hogy a házasfelek mind- két egyház szertartása szerint megáldathatják a házasságot, mivel a katholikus egyház — csak ott van — »passiva assisién- tia«-ját az orthodox egyház nem tartja szentségnek.«5 Ebből következik, hogy a »haeresis«-t a nem egyesültek sem tekintik többé bontó akadálynak, vagyis a nem-egyesültek is érvényes- nek ismerik el a keresztény vallásfelekezetek közti házas1 Az áldozati kenyérből megmaradt rész, melyet a jelenlevők mindegyike megkóstol. 2 Pravda II. 161. : »Dela muierile, cári se märitarä dupä eretici si págáni sä nu se primeascá oblatiuni pentru celebrarea liturgiei, decát numai tárnáié, oleu si candeíe ; mai incolo sä nu li se dea sf. ז m cuminecäturä, decát in articlul mortii ; dela anaforä insä sä nu fie eschise.« Rat. Inst, din drept. 75. lap. 3 I. m. II. 232. f. : »De va lua bärbatul ortodox muiere ereticä, őri intors, sä se despartä, iar de se va intoarce ereticul la ortodoxie, sä nu se despartä.« R. 88. 4 §aguna »Compend.« ed. II. pag. 66.; »La cununia fetelor de douä religii. . . dacä mireasa este de religia noasträ, atunci cununia sä-o facä preotul nostru pre baza reciprocitätii confesionale.« 5 I. m. u. o. »Alt espedient . . . cänd adecä cununia se sävarseste prin amändoi preotii . . . deoarece biserica noasträ asistentii passive a preotului de alta religie nu-i dä nici o valoare sacramentalä.«
