Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Kirvai L. Vazul: Házasságjogi érvénytelenítő akadályok a magyarországi görög katholikus román egyházban
518 KIRVAI L. VAZUL. vocentur publica diaria,.........in locis, in quibus idem comm oratus fuerit, publica edicta effigantur« etc. Ha ilyenkor aztán akár fül- és szemtanú, akár enélkül bebizonyult, hogy az eltűnt fél már halott volt második házassága idejében, ez utóbbi házasság érvényes, ellenkező esetben pedig (az első házassági kötelék, mint bontó akadály miatt) érvénytelen. 3. Harmadik, az »Instructio« által is jelzett alakja az impedimentum ligaminisnek, a nem keresztények házassá- gából származik. T. i. két kereszteletlen egyén házasságra lép. Később az egyik megkeresztelkedik ; társa azonban nem akarja követni, ellenkezőleg gúnyolja és szidalmazza Meg- váltóját. Ezért a kereszténnyé lett fél második házasságot kötött. Itt ismét két esetet lehet megkülönböztetni, t. i. a) ha a második házasság a megkeresztelkedés előtt jött létre ; b) ha a megkeresztelés után. a) Az első esetben, mivel a kath. egyház a házasság indissolubilitas-át az egész emberiségre kötelezőnek mondja, azért csakis akkor, ha az első házasság természetjogi akadály miatt volt érvénytelen, lehet a második házasság érvényes, tehát ily esetben az első házassági kötelék nem akadály. Ha pedig kétség merülne fel, vagyis egyik érvényessége sem egészen bizonyos, az egész ügy a Szentszékhez terjesz- tendő fel.1 b) Ha pedig a második házasság a keresztelkedés után történt, de a renitenskedő félt nem kérdezték meg hivatalo- san : »akar-e hitvestársával békében élni vagy sem«, a nyugati egyházban ezen hivatalos formula elmulasztása érvénytele- níti a második házasságot, azaz helyesebben nem bontja fel az elsőt, amely így érvényteleníti a másodikat ; a keleti kath. egyházban, feltéve, hogy felmentést sem kért a katholikussá 1 Cone. prov. II. in appendice pag. 217. : »Quodsi secundum matrimonium contractum fuerit etiam in infidelitate, praesumendum quidem erit, quod, antequam persona, de qua agitur, ad baptizmum admitteretur, servata fuerint omnia, quae ss. canones pro his casibus statuunt ; sed si institutis opportunis investigationibus adhuc dubium subsit, ad S. Sedem erit recurrendum.«
