Hittudományi Folyóirat 21. (1910)

Dr. Pataky Arnold: Az Antikrisztus a keresztény hagyományban

490

DR. PATAKT ARNOLD.

tását nyeri a frank uralomban ; ennek utolsó, legnagyobb uralkodója Jeruzsálembe megy, és az Olajfák hegyén leteszi jogarát és koronáját. Ezután jő csak az Antikrisztus.

Amit Adso ezután mond, szinte szó szerint megegyezik az már fentebb idézett Sibyllával és azon írókkal, kiket azonnal tárgyalni fogunk ; különben nyíltan ki is mondja, hogy ezt »in sibyllinis versibus habemus«. Az eltérő voná- sok pusztán a következők :

Részletesen leírja az utolsó C. nevű római király deli alakját, és a nagy bőséget, mely napjaiban uralkodni fog. Állandóan szeme előtt lesz : »Rex Romanorum omne sibi vindicat regnum terrarum«. — Gog és Magog nemzeteit az egyik lectio varians 22-re teszi 12 helyett. — A zsidók megtérésénél hivatkozik Jeremiás jóslatára. (23, 16.) Ural- kodásának ideje nem 122 év, hanem 112, vagy helyeseb- ben 12 esztendő.

Henoch és Illés működését, halálát és feltámasztását ugyanúgy adja elő, mint az előbb leírtuk ; ugyancsak azt is, hogy az Antikrisztus megjelöli követői homlokát. A zsi- dók benne látják messiásukat.

Három és fél esztendei rémuralma után jő az ítélet. (Thessz. II. 2, 8.) Halála úgy fog bekövetkezni, hogy Jézus eljövetelének fénye megrémíti, »ut prae fulgore divini luminis, sordibus ventris per excessum emissis, totus coin- quinatus sic prae timore pereat«. Említi Gergely pápa véle- ményét, hogy szent Mihály arkangyal öli meg az Olajfák hegyén királyi székében, azon helyen, ahonnan az Úr az égbe ment.

Isten negyvenkét napi időt enged a félrevezetetteknek, hogy bűnbocsánatot tartsanak. Ez állításban »Dániel pró- fétára« hivatkozik. Azt azonban nem meri megmondani, hogy mikor jő el a végítélet napja.1

1 Az 1160 körül keletkezett »Ludus de Antichristo« c. dráma lényegében Adso leírásától függ. Előadja, hogy az Antikrisztus a görög királyt háborúban, a franciát ajándékokkal s a németet csoda- jelekkel győzi meg. E hármas fegyveréről tud Adso is, nemkülönben