Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Hol keressünk bölcselet- és hittudományi magyar műszókat?
VEGYESEK. 397 a lényeg, az a sajátságos Én, amely mindezen elemekkel működik, még pedig önkénytes módon, saját természetének megfelelőleg. Az ilyen positiv irányú bölcseleti művek nem alkalma- sak korunk gondolkodása felől tiszta képet adni. Sőt elhomá- lyosítják a legfinomabb eredményeket, amelyeket annyi szór- galom és belátás vívott vi. Machék, Piklerék művei irányművek, az anyagelvű gondolkodás és világnézet elfogult harcosai. Nem az igazság- nak önzetlen kereséséből fakadtak. Az igazság már kinőtt az ő szűk látókörükből s a legkiválóbb írók már letárgyalták ama positiv nézeteket. Budapest. Dk. Trikal József. HOL KERESSÜNK BÖLCSELET- ÉS HITTUDOMÁNYI MAGYAR MŰSZÓKAT ? ,Több helyről tudakozódtak nálam az iránt, hol keres- senek tájékoztatást bölcselet- és hittudományi műszókról. Van szerencsém az érdeklődők figyelmébe ajánlani a követ- kezőket. Az általam 1886-ban alapított »Bölcseleti Folyóirat«, mely 1906 végéig, 21 éven keresztül fennállott, úgy a böl- cseleti műnyelvet tárgyazó cikkeiben, mint értekezéseiben és hozzászólásaiban, művelte a bölcselettudomány magyar nyelvét. A műnyelvről szóló cikkei a következő helyeken találhatók : I. Bölcseleti Folyóirat. 1886. Bevezető közlemény és A bölcseleti műszók alkotásához, mind a kettő Kiss Jánostól. A bölcselet magyar műnyelvéhez, Szekrényi Lajostól. 1887. Az ész, lélek és elme szókról, Szabó Mihály. A böl- cselet magyar műnyelvéhez, Szekrényi Lajos. 1888. Rövid hozzászólás, P. Angelicus. A megismerési és törekvési folyamat műszavai, Szabó Mihály. Néhány böl- cseleti műszó, Németh Sándor.
