Hittudományi Folyóirat 21. (1910)

Dr. Jehlicska Ferenc: A munkakedv kérdése erkölcsi és társadalmi szempontból

A MUNKAKEDV KÉRDÉSE ERKÖLCSI ÉS TÁRS. SZEMPONTBÓL. 381

atyja, mit sem tudott még a küzdelem kimeneteléről. Feszül- ten kérdi közeledő szép leányától, Júliától:

— »A győzelem hírét hozod-e nekem oly sietve, kedves Júliám ?«

»Fájdalom, atyám, a vereségnek szomorú hírével jövök. Róma megalázva, két fiad halva maradt a csatatéren, a harmadik él.«

— »0 keserves hír ! — jaj dúl fel az öreg római. — Ám ez lehetetlenség ! Róma nem lehet alávetve Albinak, míg fiam életben van. Én jobban ismerem véremet, ő jobban tudja

a kötelességét !«

Erre Julia elmondja, hogy mikor két bátyja elesett, a harmadik megfutamodott ; és siratja az elesetteket. Erre Horatius inti leányát, ne sirassa azokat, akik hazájukért dicső halált haltak, hanem inkább a harmadik fölött sírjon, aki futásával szégyent hozott a hazára és gyalázatot a Horatius névre.

»De hát mit kellett volna tennie — kérdi Julia — egynek hárommal szemben ?«

»Meg kellett volna halnia !« Kiáltja az öreg Horatius. Csak ekkor mondta el a leány édesatyjának, mily nagy dolgot művelt az ő legkisebbik fia. Futása csak színlelt futás volt és azért történt, hogy egyenként verhesse le egyenlőt- len sebekből vérző három ellenfelét, ami sikerült is neki.1

íme az öreg Horatius, a romantikus hősiességnek igazi, nemes megtestesülése ! Azt követeli fiától, hogy szálljon szembe három ellenfelével és ez egyenlőtlen harcban haljon meg hazájáért.

Am a fiatal Horatius okosabb volt atyjánál. Őbenne szemlélhetjük a vértanúi szellemnek és az apró munkának szintézisét. Hősiességben nála sem volt hiány ; de ő ezt az erényt az adott viszonyokhoz képest okossággal párosította. Ahelyett, hogy meghalt volna hazájáért, apró munkát vég- zett érte.

Budapest, Dr. Jehlicska Ferenc.

1 V. ö. Corneille, Tragédie d’Horace.