Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Notter Antal: A szerzetesi szegénység jogi tartalma
A SZERZETESI SZEGÉNYSÉG JOGI TARTALMA. 35 Azt mondhatná valaki : kifelé a szerzetes úgy szerepel, mintha a szerzett tulajdont meg is tartaná. Tehát kifelé a szerzetes valóban úgy jelentkezik, mint aki tulajdont szerez, mivel egyszersmind úgy is jelentkezik, mint aki ezt a tulaj- dönt megtartja, bár a szerzetes és a szerzet közt való viszony- bán máskép áll a dolog. Tulajdont szerezni: ez a szerzetes és a külső világ közt való ügy. De hogy a tulajdont meg nem tartja : ez a szerzetes és a szerzete közt való ügy, mely kifelé nem mutatkozik. Az efféle viszonylagosság a jogrendtől nem idegen ; jogászember ezzel könnyen meg is barátkozik. Hogy a cégvezető jogköre a főnök irányában korlátozva lehet, holott ily korlátozásnak harmadik személyekkel szem- ben joghatálya nincs ; hogy a vagyonbukottnak a csődtömeg tekintetében tett rendelkezései a csődhitelezőkkel szemben joghatállyal nem bírnak, holott másokkal szemben érvénye- sek : ismert dolgok a jogász előtt. Talán az ünnepélyes foga- dalmakat tett szerzetesnek a vagyonjogi állása tehát szintén ilyen viszonylagos ; szintén másminő befelé, a szerzet irányá- bán, mint kifelé, harmadik személyekkel szemben ? Ez a föltevés az ilyen szerzetes jogi helyzetének vizs- gálata mellett nem állhat meg. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az ünnepélyes professiót tett szerzetesnek tulajdonjogra való képtelensége nemcsak befelé, a szerzet irányában, hanem kifelé, harmadik személyekkel szemben, is megvan. Ha nem volna így, akkor az ünnepélyes fogadalmakat tett szerzetes az ő életének egy bizonyos vonatkozásában, t. i. a szerzet kebelében való életviszonyaiban meg volna ugyan fosztva a tulajdonjogtól, de minden egyéb vonatkozásban, esetleg életének nagyobb körében, vígan élvezné a tulajdon- jogra való képességet. Ekként az ünnepélyes fogadalmat tett szerzetes szegénység tekintetében épen csak a szerzettel szemben való viszonyban, s nem egyszersmind harmadik sze- mélyekkel szemben volna más jogi helyzetben mint az egyszerű fogadalmakat tett szerzetes. Az ünnepélyes fogadalmakat tett szerzetesnek tulajdonjogra képtelensége valójában nem csu- pán viszonylagos képtelenség, amely a közte és szerzete közt való viszonyban volna hatályos, hanem tulajdonjogra kép3*
