Hittudományi Folyóirat 21. (1910)

Dr. Jehlicska Ferenc: A munkakedv kérdése erkölcsi és társadalmi szempontból

A MUNKAKEDV KÉRDÉSE ERKÖLCSI ÉS TÁRSA- DALMI SZEMPONTBÓL.

Felolvastatott az Aquinói-Szent-Tamás-Társaság 1910. március 16-ikán tartott ülésében.

1. A munkakedv mibenléte, keletkezése. Az eredeti munka-iszony maradványai.

ψ^λαγ nemzetek sem tudnak boldogulni munka nélkül. Kis nemzetek életében pedig a munka kérdése egyenesen a lét és nemlét kérdése. Manapság úgy áll a dolog, hogy a kis nemzet vagy dolgozik, vagy pusztul.

Különös dolog tehát, hogy a munkáról, melytől a nem- izetek felvirágzása, sőt élete is függ, rendszeres mű eddig meg nem jelent.1 Az emberi szellemnek egyik sajátsága,

1 Mi a következő irodalmat használtuk fel : A. Mosso, Die Ermüdung, olaszból ford. J. Glinzer, Leipzig, 1892. ; Dr. E. Krae- pelin, Zur Hygiene der Arbeit, Jena, 1896 ; ugyanaz, Über geistige Arbeit, Jena, 1903 ; nagyon haszna vehető, bár racionálista és reá- lista ízű, Masaryk prágai tanárnak egy előadássorozata: Hogyan dolgozzunk ? Hlas, 1900 ; Giesswein Sándor dr., Társadalmi problé- mák és keresztény világnézet, Budapest, 1907., VII. fej. »A munka« ; Földes Béla dr, A társadalmi gazdaságtan elemei, IV. kiad., Bp. 1905., II. köt. II. fej. »A munka és a munkás« ; W. Roscher, Grund- lagen der Nationalökonomie, 23. kiad., Stuttgart, 1900., 38. §. »Arbeit« ; azonkívül v. ö. Cathrein, Moralphilosophie, Willems, Philosophia moralis, Paulsen, System der Ethik, — a munkáról szóló fejezeteket ; Dr. J. Kachnik, Ethica socialis, Olomucii, 1909., «. II., »De labore et mercede operae« ; Bücher, Arbeit und Rythmus, 1896. ; H. Marion, Le90ns de Morale', Paris, 1908.