Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Kirvai L. Vazul: Házasságjogi érvénytelenítő akadályok a magyarországi görög katholikus román egyházban
egészen a VIII. századig. A VIII. századtól kezdve már ketté ágazik a fejlődés. Keleten t. i. a »conditio servilis« objectiv léte marad továbbra is kevés módosítással bontó akadálynak, míg a nyugati egyházban a XII-ik századig terjedő időközben egészen új irányban fejlődik. IV-ik Adorján pápa (1154—1159) ugyanis kimondja, hogy a rabszolgák házasságának érvényessége nem függ a »consensus domini«- tői.1 S ettől kezdve a nyugati egyházban tényleg nem szere- pel a conditio servilis mint objectiv akadály, hanem kifejlődik a ma is érvényben lévő alakja, t. i. az »ignorantia subjectiva conditionis servilis«. Vagyis ezután érvényes a rabszolgák egymásközti házassága függetlenül »a consensu domini«; érvényes a rabszolgák házassága »cum liberis«, ha t. i. a szabad tudja, hogy ő rabszolgával köt házasságot, s csak, ha a szabad fél nem tudja, hogy rabszolgával köt házasságot, vagyis subjective téved, »error in conditione servili«, akkor érvénytelen a házasság ; de ekkor sem a »conditio servilis« miatt, hanem a szabad fél tévedése miatt, tehát az akadály a szabad félben van. Ez a jog érvényesül a nyugati egyház- bán a mai napig. A keleti egyházban, amint előbb mondottam, meg- marad továbbra is a »conditio servilis« objectiv alakja, azon módosítással, hogy csak a köztisztesség rovására tör- ténő házasságokat érvényteleníti, amint a »Pravda« mondja : »nehogy úgy tűnjék fel, mintha a rabszolga már a férj életé- ben viszonyt folytatott volna úrnőjével.«2 Következés- képen a »conditio servilis« magában már nem érvényteleníti többé a házasságot a keleti egyházban sem, hanem a belőle Praelati in Ecclesia orientali et occidentali ratum habuerunt summis- que curis efficere studuerunt . . .« 1 I. m. i. h. : »Hadrianus IV. intra a. 1154—1159. (cap. I. X. h. t.) solemniter declaravit valorem matrimoniorum servorum non pendere a consensu nutuque eorum, sub quorum dominio et potestate essent constituti.«. 2 »Pravila« II. c. 197. : »Servul (robul) nu poate lua pe Dna sa, nici argatul, ca sä nu se läteascä vestea, cä si in viata stäpänului a umblat cu ea.« HÁZASSÁGJOGI ÉRVÉNYTELENÍTŐ AKADÁLYOK STB. 339 22*
