Hittudományi Folyóirat 21. (1910)

Dr. Lutter János: A desponsatio mint házasságkötés

A DESPONSATIO MINT HÁZASSÁGKÖTÉS.

117

forrásainkban is házasságkötést jelentett a desponsatio.1 Csak a XIV. században terjedt el a sponsalia de praesenti megjelölés.2

A házasságkötés a férjhez menéstől és az ezt követő egybe- keléstől időbelileg is különvált mozzanat volt. Hazánkban a Dunántúlon itt-ott még ma is dívik e szokás. A leányt az esketés után hazaviszik (neve ettől fogva : leányasszony) szüleihez s csak jóval később jön érte férje, hogy magához vigye.3

illa Christi Domini (Máté 19, 6.) quae verba non sunt intelligencia de matrimonio rato, sed solummodo de consummato : tum quia id facile deducitur ex illis verbis : Et erunt duo in carne una. Tum quia Summus Pontifex ita locum illum explicavit in c. 7. X. III. 32.

1 így mindenekelőtt Decr. Colomanni regis lib. II. c. 15. : »Pia- cuit sanotae synodo ut omnis conjugalis desponsatio in conspectu ecclesiae, praesente sacerdote, coram idoneis testibus ex consensu utriusque fleret, aliter non conjugium, sed opus fornicationis repu- tetur.« Kálmán király törvénye conjugalis desponsatiót említ, ezzel még marcansabban kiemelvén annak házasságkötés voltát, melyhez a felsorolt formalitásokban megnyilvánuló consensus szükséges. E tör- vény méltatását és sanctiojának jelentőségát 1. Kováts Gyula : A házasságkötés Magyarországon egyházi és polgári jog szerint c. műve I. fejezetében. 6—11. 1. Ugyanily értelemben házasság- kötést jelent a desponsatio XIII. századbeli okleveleinkben. Lásd Kováts i. m. 182. 1. 1. j.

2 L. Kováts i. m. 183. 1. 2. j.

3 Megbecsülhetlen tudományos értékű ebben a tekintetben Kováts Gyula fejtegetése (i. m. 188—197. 1.), midőn tönténelmi emlékeinkben fennmaradt lakodalmi szokásainkból megállapítja a házasságkötésnek a házasélet megkezdésétől (elhálás) való időbeli s jogi különállását. Vannak okleveles bizonyítékaink is erre, igy Miskolc városának 1525 ápr. 26-án kelt levele, . melyben a következőket olvassuk : »Rettulit nobis Franoiscus organista, diligentissimus idemque honestissimus ecclesie nostre servitor quemadmodum superioribus diebus ex deliberato consilio suo honeste domine Gertrudis Koppasyn inhabita tricis civitatis vestre, filiam in sponsam, suam legittimam honesto iure designare curasset. Nichilominus eadem domina Gertrudis per homines parum integre probitatis ac eorum suggestionibus mota et turbata, quod idem Franeiscus non satis caute honorem suum defendisset ac huius pretextu rei filiam suam sponsam, sibi designatam ad consummen- dum matrimonium sibi dare recusaret.« Kassa város nyilvános levél-