Hittudományi Folyóirat 21. (1910)

Dr. Lutter János: A desponsatio mint házasságkötés

A DESPONSATIO MINT HÁZASSÁGKÖTÉS.

107

tételének bizonyítására felhozza sz. Ambrus már ismertetett mondását: »Cum initiatur coniugium, tunc coniugii nomen adsciscitur.«1

így elevenedik fel Gratianban a zsidójogi reminisöentia s lesz az egyház házasságkötési jogának alapjává a successiv perfectio tana. Gratian szerint a házasság a desponsatióval létrejön, csak nem áll be a feltétlen felbonthatatlanság joghatása. Az csak az egybekeléssel következik be.2 Az egybekeléssel perficiált házasság azonban feltétlenül felbont- hatatlan, még kolostorba is csak kölcsönös megegyezéssel vonulhatnak a házastársak.3 A desponsatióval kezdeménye- zett házasságot azonban felbontja a szerzetesi fogadalom,4 a házaffságkötést megelőző impotentia 5 és a második, egybe- keléssel perficiált házasság.6 Kivételt csak a megáldott des1 Qu. 2. C. XXVII. c. 35. U. o. 0. 38. pedig Ambr. ep. 60. ad Paternum-ból idézi : »Si quis desponsata sibi, et tradita utatur, rite coniugium vocatur.«

2 Ebben erősen megérzik Gratianon Hincmar tanítása. Bár nem említi fel Hincmart, de egész okfejtése Hincmar ismeretére vall.

3 Dict. Grat, ad qu. 2. C. XXVII. c. 26. : ·>Ecee qüod con- íugati sine consensu alterius continentiam profiteri non possunt.

4 Dict. Grat, ad qu. 2. C. XXVII. c. 26. : ». . . Sponsi vero etiam inconsultis quas sibi desponsaverunt, exemplis et auctoritatibus probantur continentiam posse servare. Ut enim refert B. Hierony- mus, Macharius, praecipuus inter Christi eremitas, celebrato nuptiarum convivio, cum vespere thalamum esset ingressurus, ex urbe egrediens transmarina petiit, et eremi solitudinem sibi elegit. §. 1. Item B. Alexius, Euphemiani clarissimi filius, similiter ex nuptiis divina gratia vocatus, sponsam deseruit, et nudus Christo famulari coepit. Horum exemplo patet, quod sponsi sponsarum suarum non exquisito consensu, continentiam valent profiteri.«

6 Dict. ad qu. 2. C. XXVII. c. 28. §. 3. : »De his autem, qui causa frigiditatis uxoribus debitum reddere non possunt, statuit Gregorius papa, ut uterque eorum septima manu propinquorum tactis sacrosanctis reliquiis iureiurando dicat, quod nunquam per commixtionem carnis conjuncti una caro effecti fuissent: tunc mulier secundas nuptias poterit contrahere, vir autem, qui frigidae naturae est, maneat sine spe coniugii.« Gratian itt Hincmarnak a Máté 19, 5־ről való értelmezését használja fel.

6 Dictum ad qu. 2. C. XXVII. c. 49. : A nőrablást Gratian nem