Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Lutter János: A desponsatio mint házasságkötés
A DESPONSATIO MINT HÁZASSÁGKÖTÉS. 99 A szentatyák legtöbbnyire csak a Boldogságos Szűznek sz. Józseffel való házasságával kapcsolatosan szólanak a házasság jogi elemeiről. így tehát nekünk is ki kell térnünk a Szűz Mária és sz. József közötti házassági kapcsolatra. Freisen 1 azt tartja, hogy a Szűz Mária és sz. József közti kapcsolat nem volt házasság. Szerinte ugyanis e kapcsolat mibenlétét a zsidó házasságkötési jog alapján kell eldönte- nünk, lévén úgy a Boldogságos Szűz, mint sz. József zsidók. Mivel pedig a zsidó jog szerint csak az egybekelés hozta létre a házasságot s e kapocs Szűz Mária és sz. József között sohasem állott be, tehát közöttük nem is lehetett házas- ság.2 Szerény nézetem ezzel szemben a következő : zést átvitték később sz. Pál más levelének egy passzusára (Ephes. 5, 31—■32.) s erre alapították azután azt a felfogást, hogy csak az a házasság felbonthatatlan, melyben a copula carnalis is ·megvan, mivel csak e házasságban van meg Krisztus és egyházának egyesü- lése. Itt hozzuk fel kapcsolatosan az Ephes. 5, 31, 32. : »Propter hoc relinquet homo patrem et matrem suam, et adhaerebit uxori suae ; et erunt duo in carne una. Sacramentum (μυστήριον) hoc magnum est, ego autem dico in Christo et in ecclesia.« Sz. Pál itt szép hason- lattal él: a házasságban élő férfi és nő kapcsolata hasonlatos Krisztus Urunk és egyháza közti kapocshoz. Mindakettő elválaszthatatlan. Sz. Pál ezzel a házassági kötelék szorosabbá válását akarja kifejezni. Szól még a házasságról Kor. I. 7, 3—4., melyben sz. Pál a házas- társaknak egymás testéhez való jogáról szól, u. o. 10—11. vers pedig a Máté 5, 32. magyarázatát adja. Végül a Timot. I. 4, 3-ban a házas- Ságnak az Isten kegyelmét, malasztját (gratia, gör. ευχαριστία) nyújtó erőt tulajdonít. 1 Freisen i. m. 90. 1. 2 Ha Freisen fönti álláspontját elfogadjuk, ellentétbe kerü- lünk a Szentírás szóhasználatával. így mindenekelőtt Máté 1, 20-al: »Joseph fili David noli timere accipere Mariam coniugem tuam (*παραλαβήν Μαρίαν την γυναίκα αον).« Továbbá Máté 1, 16-tal: »Jacob autem genuit Joseph virum Mariae (ανδοα Μαρίας) . , .« Bár e versre nézve elfogadjuk Merxnek (Die vier kanonischen Evangelien nach ihrem ältesten bekannten Texte. Berlin, 1902. II/1. 8. és 13. 1.) azt a szövegkritikai megjegyzését, hogy az »ανδρα Μαρίας* az újabb versió, a régebbi (Bobbiensis) pedig ez : »ω μνηοτευ&είσα Maoιάμ η παρ-ίλένος« cui desponsata virgo Maria. Mivel tudjuk, hogy a kiddusint görögre a μνηστεύω ige alakjaival fordították, kitűnik a Merx idézte régibb versióból, hogy a Bold. Szűz és sz. József kiddusinnal voltak 7*
