Hittudományi Folyóirat 20. (1909)

Irodalmi értesítő

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

741

Kötelmi jog nem csupán szerződésből és kártérítésre kötelező cselekményekből származik (29. 1.). Félreértés, hogy a jogászok a kártérítési kötelezettséget csak kötelmi jog s nem egyszersmind dologi jog megsértése esetén ismerik el (30. 1.). Ezt megcáfolja maga szerző is a 47. lap első soraiban. Egészen hibás az eredeti és származékos szerzés- módok közt való különbség előadása, valamint tévedés az elbirtoklást a származékos szerzésmódokhoz sorolni (40. és 41. 1.). A halászatról nem az 1853 : XIX. t.-c., hanem az 1833 : XIX. t.-c. szól. Tévedés, hogy a hitelező joga az adós halálával megszűnik (84. 1.), úgyszintén téves a zálogjog magyarázata (84. 1.). A zálogjog nem a kötelem átváltoz- tatása dologi joggá, hanem a kötelmi jog erősítése egy hozzá- járuló dologi jog által. Legalább is vitás, vájjon a magyar közszerzemény közös tulajdon-e (101. 1.). A végrendeletek alaki kellékeiről nem az 1876 : XII., hanem az ugyanazon évi XVI. t.-c. rendelkezik (136. 1.). (Az örökösödési eljárásról szerző nem tesz említést.) A váltótörvény nem 1876 : XVII., hanem ugyanazon évi XXVII. t.-c. (155.1.). Az ajándékozás nem dologjogi ügylet (180. 1.).

Ezen szórványos hibákkal szemben viszont meg kell állapítanunk, hogy a könyv némely más részei kitünően vannak megírva ; így a világi papok tulajdonjogáról (108. s köv.), vagy a kötelmi ügyletekről szóló rész. Figyelmet érdemlő a sztrájkra vonatkozó fejtegetés is (213. 1.), úgy- szintén a tulajdonjogról, öröklési jogról, bérmunkáról, érték- ről stb. szóló jogbölcseleti magyarázatok.

A kölcsönös igazságosságot megállapító magyar magán- jogi törvények ismertetése azonban a műnek csak első részét teszi. Ez az első rész túlnyomón jogászi jellegű, bár a szerző a jogi anyagot nem mint ilyent, hanem az erkölcstan szem- pontjából tárgyalja s ezen szempont alatt az anyagot más- képen is csoportosítja, mint a jogászok szokták. Ez épen nem válik hátrányára a könyvnek, mert a magánjog ma szokásos felosztásához úgy is sok szó fér. A munkának még két része van, melyek közül a második a kölcsönös igazságos- ság megsértésével, a harmadik pedig a kölcsönös igazságos