Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Az Aquinói-Szent-Tamás-Társaságból
VEGYESEK. 725 nagy kérdés. Sz. Tamás a magántulajdon szükségességét azzal okolja meg, hogy az ember többet törődik azzal, ami az övé, mint a közével. Ebből az következik, hogy csak azt lehet államosítani, amit mechanice lehet végezni, az egyén- nek különös hozzáértése, vagy inkább szorgoskodása nélkül. Ahol ez utóbbi szükséges (mint pl. egy földdarab művelésé- nél), ott nincs kizárólagos joga az államnak, az nem lehet közös. Az állam ebben az esetben (a földművelésnél) lég- feljebb a tökéletesebb termelési eszközök nyújtásával siethet segítségére a közjónak. Ellenben ahol az egyesnek különös szorgalma, munkája, szakértése, gondja nem igen jön számi- tásba, ahol mechanice megy minden és az ember inkább egy gépszerkezet élő részének tekinthető,, ott semmi sem állja útját a kollektivizmusnak, sőt ott inkább árt a magá- nosok kizárólagos tulajdonjoga (pl. a közlekedési eszközök, a postahivatalok stb. jobb, ha államosítva vannak). Zubriczky panaszkodik, hogy máris sok a kollektivizmus, pl. a miniszté- riumok minden hatalmat absorbeálnak. Ám itt az állam túllépi természetadta jogkörét, mikor azt is államosítja, ami sokkal jobb, ha magánosok kezében van ; a paedagogiára pl. határozottan káros az állami monopolium,- egyesek vagy testületek kizárása a nevelés teréről. Gyakran az élet maga is megtanít arra, hogy mikor és hol kell életbeléptetni a kollekti- vizmust. így pl. a kenyérgyár, hatósági mészárszékek felállí- tása mutatja, hogy a közszükségletet elégítették ki, külön- ben ki volnánk szolgáltatva egyes testületek önkényének és uzsorájának. De lám itt is érvényesült a fenti elv : ami inkább mechanice végezhető, az államosítandó. Ezen elv tüzetesebb meghatározása s egyes esetekre való alkalmazása hasznos munkának tárgya lehet. Dr. Saly László szerint az igazságos munkabér meg- állapítása, illetve megközelítése a legfontosabb nemzet- gazdasági kérdés. Annak meghatározása, hogy mennyi illeti meg a termékből a munkát és mennyi a tőkét, nálunk Magyar- országon a theologusokat is régtől foglalkoztatja. Várady L. Árpád püspök a Bölcseleti Folyóiratban vagy húsz év előtt állást foglalt azon felfogás mellett, hogy a pénztőke
