Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Dr. Huszár Elemér: Az egyházmegye látogatása
AZ EGYHÁZMEGYE LÁTOGATÁSA. 691 boltjába temetendő,1 ha nincs családi sírboltja, akkor lakó- helyének plébániáján.2 Habár III. Honorius Montpellier püspökéhez intézett decretalisában megtiltja, hogy a temetés a sírhelyért köve- telt illeték lefizetésétől függővé tétessék, viszont a híveknek is meghagyja, hogy a szokásos díjat megfizessék.3 Ennél- fogva a mai vigens ecclesiae disciplina is megengedi, hogy a sírhelyért díjat szedjenek, csak azt tekintené simoniának, ha a plébános megtagadná a temetést, míg a díjat le nem fizetik. A sírhelyért fizetett díj által a szentelt föld nem lesz magántulajdonná, csak használatra engedtetik át, viszont a saját költségen épített sírbolt a megszentelés által nem temetőjük interdictum alatt marad, míg a restitutiót nem teljesítik. V. Kelemen pedig excommunicálja őket, e büntetések azonban ma már nem állnak fenn. 1 III. Leó : statuimus unumquemque in majorum suorum sepulcris jacere, ut patriarcharum exitus docet. A másodszor özvegy nő, ha nem választott magának sírhelyet, utolsó férjéhez temetendő VIII. Bonifác szerint. Családi sírboltba a másvallású családtag eltemetése tolerálható. 2 III. Sándor : ecclesiasticae disciplinae contrarium esse digno- scitur et a rationis tramite penitus alienum ut quis falcem mittat in messem alienam. Idevágó jogeset tárgyalásában vettem részt a Studio Conciliiben : a genuai érseki megyéből kihasított chiavari egyházmegyében S. Margarita Liguris községnek 3 plébániája, sz. Margit, sz. Jakab, sz. Syrus számára közös temetője volt, melyben Costa Antalnak 1866 óta családi sírboltja volt. Ennek leánya unokatestvéréhez ment nőül s S. Michele in Paganisban lakott. Midőn itt 15 éves Ferenc fiuk 1895-ben meghalt, szülői a S. Margaritai plébános által az ottani temetőbe temették. Csakhogy S. Margarita községe 1887-ben új temetőt nyitott, melybe a régi temetőbeli családi sírboltok áthelyezhetők voltak, de a Costáóké 1895-ben még nem volt készen. A S. Michelei plébános ennélfogva tiltakozott s a temetési járulékot magának követelte, amit a chiavari püspök neki meg is ítélt. А С. C. azonban 1900 jan. 27-én az ítéletet megváltoztatva, a S. Margaritai plébánosnak a temetésre való ille- tékességét megállapította. 3 Mandamus quatenus inhibeas clericis ne quidquam omnino praesumant exigere hac de causa, injungens laicis ut laudabilem consuetudinem erga Dei ecclesiam pia devotione fidelium intro- ductam observent. 45*
