Hittudományi Folyóirat 20. (1909)

Dr. Huszár Elemér: Az egyházmegye látogatása

686

DR. HUSZÁR ELEMÉR.

exhumálásához a püspök,1 szentek holttesteinek máshova szállításához az apostoli szék engedélye szükséges.

A temetésre, ha az elhunyt végrendeletileg nem intéz- kedett, hogy hova kíván temetkezni, sem családi sírboltja nincs, az általános jog szerint2 a lakóhely plébánosa ille- tékes, particuláris jog alapján azonban a halálozási vagy a ravatalozási hely plébánosa is illetékes lehet.3 Meg kell azonban különböztetni a jus funerandit és ajus tumulandit : a végrendeletileg választott, vagy családi sírboltba teme- tendő holttestet is először az illetékes plébános szenteli be s kíséri a temetkezési helyig. Szerzetesek temetésére saját elöljáróik illetékesek, amely előjog azonban az egyszerű fogadalmas congregatiókra nem terjed ki, annál kevésbé a confraternitásokra, hacsak külön pápai vagy püspöki privi- legiumuk nincs.4

1 Rit. R. VI. c. 1. fej. 15. : Nullum porro cadaver perpetuae sepulturae traditum ex ulla cuiusvis Ordinis Ecclesia exportari liceat nisi de licentia Ordinarii.

2 Decr. III. k. 28. c. és a Lib. Sext. III. k. 12. c.

3 így Budapesten az állami bonctani intézetből a temetés nem a halott lakóhelyének plébánosét, hanem mindig a ferencvárosi plébánost, mint a bonctani intézet kerületi plébánosát illeti, Kolos bibornok-érsek 1909 márc. 1-én kelt 1030. sz. szabályrendelete szerint.

4 Évekig képezte vita tárgyát а С. C. előtt a római plébánosok és kórházi lelkészek temetési joga. XII. Leó ugyanis 1826 jan. 5-i motu proprio-jában kimondta, hogy a kórházak a plébánosi juris- dictio alól mentesek. E privilegium alapján a kórházi lelkészek a kórházakban elhunytak temetését maguknak követelték, ellenben a plébánosok azt állították, hogy a Campo Veranoi köztemető 1836-ban történt megnyitása által e privilegium megszűnt, úgy hogy a római clerus 1863-iki szabályzata nem is tesz róla említést. Ezt azonban a kórházi lelkészek tagadták, azt állítván, hogy a köz- temető megnyitása által nem vétetett el az ő temetési joguk, csak a jog gyakorlásának helye változott. Ezzel szemben a plébánosok azt vitatták, hogy a kórházi lelkészek exemptiója csak a poenitencia- tartás, Oltáriszentség s utolsó kenet kiszolgáltatására vonatkozik, de a temetés a római clerus szabályzata szerint az illetékes plébános kizárólagos joga, egyedül az irgalmasok privilégiumát ismerik el : az exemptio ugyanis csak a kórház területére szorítkozik, nem pedig