Hittudományi Folyóirat 20. (1909)

Dr. Rusznák Miklós: A görög egyház böjti fegyelme

660

DK. KÚSZNAK MIKLÓS.

korától szoktatnák hozzá. A mi népünk azonban nincs ehhez ily mértékben hozzászoktatva.

Húst ugyan különösen egyes vidékeken nagyon sokszor nem eszik, mindamellett az eredeti görög böjti fegyelem betartására képtelen volna még az is, akit őszintén szólván megbámulunk, ha halljuk róla, hogy az egész nagyböjtön át még csak vajas ételt sem vett magához.

A görög egyház böjti fegyelmében rejlő és eddig tárgyalt nehézség azonban még nem is egyedüli. Hozzájárul a jeju- niumot alkotó második fogalom : az egyszeri étkezés parancsa.

A görög fegyelem szerint a szoros értelemben vett jejunium alkalmával naponta csak egyszer, akkor is délután 3 óra után volt szabad étkezni. Ha összevetjük ezen rendel- kezéssel az abstinentiából eredő parancsot, be kell látnunk, hogy a görög felfogás szerint az eredetileg előirt módon bőjtölni nem könnyű dolog.

Hogy azonban ezt a maga teljében láthassuk, felel- nünk kell arra a kérdésre is, melyik az a tulajdonképeni böjt, amelyen az egyszeri étkezés parancsa érvényes, szemben azokkal, amelyeken csupán az abstinentiát kell követnünk.

Az eredeti disciplina tanúsága szerint szoros értelem- ben vett jejunium volt mindenekelőtt nagyböjtben, kivéve a szombat és vasárnapokat, amelyeken, mint láttuk, a görög egyház megengedi a kétszeres étkezést. Tulajdonképen tehát ez sem a teljes szabadság, mivelhogy jelzett napokon is csupán kétszer volt szabad enni és nem bármikor és akár- hányszor.1

Ugyanily értelemben kötelező az egyszeri étkezés a többi böjt folyamán. Péter és Pál böjtje alkalmával a Directorium azt mondja : »ядимъ же единою днемъ«;1 2 sz. Mária böjtje alatt hasonlóképen. Bizonyítja ezt az aug. 6-ára : Urunk színeváltozására adott engedély, amely szerint azon napon kétszer volt szabad étkezni. Ez mint kivételes intézkedés jön elő a böjti szabályrendeletben, világos, hogy

1 L. 25. old. V. ö. Cono. Trull. can. 55.

2 Directorium, 40. old. b.