Hittudományi Folyóirat 20. (1909)

Dr. Rusznák Miklós: A görög egyház böjti fegyelme

€56

DR. KÚSZNAK MIKLÓS.

hac festivitate Xirofagia ; in sabbatis autem et dominicis sumuntur quidem vinum et oleum, non tamen lacticinia et pisces.«1 Megjegyzésképen hozzáteszi még: »Apud Graecos Melcbitas Orientis catholicos videtur dies merae abstinentiae et non jejunii esse.«1 2

A szent kereszt felmagasztaltatásának ünnepére előírt böjtöt illetőleg ezek szerint különbség van a konstantinápolyi és a jeruzsálemi directorium között. Előbbi szigorúbb, amelynek rendelkezéseit talán öntudatlanul népünk is követi, eltérvén ezáltal az egyébként teljes általánosságban használt jeruzsálemi typiktől.

Mit kell követnünk jelenleg ?

Előbbiekben a görög egyházi böjti fegyelmét adtuk elő, merítvén azt annak hivatalos egyházi könyveiből. Ezekből világos, hogy a görög böjt nem is egyszerűen nehéz böjt, de nagyon is szigorú alapelvekre fektetett ősrégi intézkedés. Eredete egyes részeiben még az apostolok idejéig vezethető vissza, a forrás pedig, ahonnan e szigorú intézkedés fakad, maga a kelet, tehát a mi éghajlatunknál sokkal melegebb vidék, ahol annyi és oly ételekre úgy sem volt szüksége a hívők seregének. Hozzájárul még azon körülmény, hogy e fegyelem eredetileg csupán a szerzeteseket kötelezte és csak később lett kiterjesztve a hívők összességére, anélkül azonban, hogy erre vonatkozólag minden ízében pontos és speciális intézkedéssel kimerítették volna.

Van néhány alapelv, amelynek nyomát találjuk a liiva- talos egyházi intézkedésekben s amelyet követ is népünk, de be kell vallani minden görögnek, hogy ezen egyházi fegyelem nem olyan pontos és szabatosan körülírt intézkedés, mint a latin egyház böjti fegyelme. Be kell vallani továbbá azt is, hogy míg a latin egyház a maga eredetileg szintén nagyon is szigorú böjti fegyelmét idők folyamán a körül- ményekre való tekintetből módosította, enyhítette, addig

1 Maximilianus : Praelectiones . . ., pp. 107—108.

2 U. ο. 1. jegyzet.