Hittudományi Folyóirat 20. (1909)

Dr. Kmoskó Mihály: A nesibini hittudományi főiskola virágzási kora adiabenei Henana idejében

596 DK. KMOSKÓ MIHÁLY

arrogáló caesaro-papismusa holtpontra terelte a keresztény életet és nem hogy biztosította volna békés fejlődését, megölő betűjévé lön.

II.

Az előadottakból látni való, hogy a nesibíni iskola a nestorianismus erős vára, első tekintetre szint úgy látszik, bevehetetlen erőssége volt. De furcsa, hogy e bevehetet- lennek látszó szellemi citadellában, mely az orthodox nes- torianismus védelmére épült, egy időben a chalcedoni zsinat által proklamált christologia fészkelte meg magát, olyannyira, hogy ezt a korszakot, az iskola virágzásának delelő pontját, egész bátran katholikus korszakának nevez- hetnők, ha az új, sajnos, rövid életű irány bizonyos szépség- hibák miatt erre az elnevezésre méltatlan nem volna. Ez azonban jelen esetben mellékes ; ami a katholikus dogma- tikust és egyháztörténészt ennél az első pillanatra paradox jelenségnél legjobban kell, hogy érdekelje, az, hogy ilyesmi egyáltalában lehetséges volt. Dogmatikus tankönyveink a praescriptio érvének alkalmazása közben a szakadár egyházak közös hittételeire, egyházi szokásaira azon hibás föltevés mellett szoktak hivatkozni, hogy mindezek a dolgok a schisma vagy a liaeresis előtti korból maradtak meg egyházi életükben. Amint azonban látni fogjuk, ez nem mindig áll.1

1 Megjegyzendő, hogy jelen esetben a mezopotámiai szyr egy- házak irodalmi emlékeiről van főleg szó és szavaimat ezekre értem. Eszem ágában sincs különben azt állítani, hogy a praescriptio érvét alkalmazni nem volna szabad ; csak azt akarom mondani, hogy alkalmazásakor az ember nem lehet eléggé óvatos, mert a priori sohasem lehet tudni, mikor lép fel valamely tan vagy szokás egy szakadár egyház kebelében. Az a körülmény, hogy a kérdéses tan vagy szokás más szomszédos schismatikus egyházaknál is feltalál- ható, nem nyújt mindig garantiát az iránt, hogy kezdete a szaka- dást megelőző időkbe nyúlik vissza. Csak egy tanulságos példát А XI. századtól kezdve a nesztoriánusok teljesen korrekt módon beszélnek a lélek állapotáról a halál után. A monophysiták is egészen orthodox álláspontot foglalnak el e kérdés terén és így a praescriptio érvét alkalmazásba véve e körülményből azt kellene következtet-