Hittudományi Folyóirat 20. (1909)

Dr. Trikál József: Az akarat jelentősége sz. Ágoston gondolkozásában

570

DK. TRIKÁL JÓZSEF.

lucem valeat ét inhaerere perspectae. Non enim ad eum, qui ubique praesens est, locis movemur, sed bono studio bonisque moribus.1 Az immortalis puritas nélkül Istent meg nem közelíthetjük.

A jó erkölcsök, a halhatatlan tisztaság, a szabad szív talaján ver gyökeret az arbitrium, a szabad akarat.Ha a szív szemétdomb, egészséges, független akaratot hiába kere- sünk. Hanem igenis megtaláljuk azt az akaratot, amely a sötétség hatalma alatt nyög s eszünket, vágyainkat, törek- véseinket egyaránt elrontja.

Sz. Ágoston meg van győződve, hogy akaratunkon fordul meg minden. Saját újjászületésének legkeményebb ellensége rossz akarata volt. A piszkos akaratot furor és superbia fogja el a természetfölötti igazságok hallatára : regnat carnalis cupiditas, ubi non est Dei caritas.1 2 És : non intratur in veritatem, nisi per caritatem.3 Tiszta világnéze- tét, igazságot csak a tiszta szív fogad be, egészséges akarat tesz magáévá. Isten is a szívhez nyúl, ha a lelket megilleti : Percussisti cor meum verbo tuo, et amavi te, — mondja sz. Ágoston.

A világnézet azonban, amely tehát a szívnek, az akaratnak is ügye, értelmünk munkásságára is befolyást gyakorol. Nagyon sok véleményt mint az ész követel- ményét állítunk fel, pedig az ész azokat feltétlenül nem követeli meg. A tapasztalat sem ér el ama postulatumokig. S ezen követelményeknek merev védelme szüli a gyűlöletet, a makacsságot, mert azok szítják fel az akaratnak ellen- állását. Cur veritas parit odium, nisi quia sic amatur veritas, ut quicunque aliud amant, hoc quod amant velint esse veri- tatem, et quia falli nolunt, nolunt convinci, quod falsi sint.4

Mikor sz. Ágoston ezeket írta, elvonult lelke előtt saját élet-halálküzdelme megrögzött akaratával, cum ferrea voluntate. Végigjárta a bölcseleti iskolákat, kételkedett min1 De doctr. chr. I. 10.

2 Enchiridion. 117.

3 Ctra Faustum. 32., 18.

4 Confess. X. 34.