Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Dr. Pataky Arnold: A Jubileumok könyve
554 DE. PATAKY ARNOLD. példáját. Jákob megnyugtatja anyját, hogy ó maga is anyai nagybátyjának, Lábánnak leányaira gondolt, bár Ézsau már 22 esztendeje zaklatja, hogy feleségeinek nővéreit vegye el. 26. fej. Bibliai egyszerűséggel előadja az ismert történetet, mint nyerte meg Jákob anyja csele folytán az atyai első- szülöttségi áldást (Gén. 27.). A Jákobra és Ézsaura mondott áldások is szinte szó szerint megegyeznek a Szentírással. 27—29. Jákob menekülése, betheli álomlátása (Gén. 28.), Leával és Ráchellel, továbbá Bilhával és Silphával mint melléknőkkel való házassága, vagyonszerzése (Gén. 29., 30.), futása Lábántól, ennek üldözése és a vele kötött szerződés (Gén. 31.), az Ézsauval való kibékülés (Gén. 32., 33.), lényegükben teljesen követik a bibliai elbeszélést, csakhogy még kevesebb szóval. Gyermekeinek születése épen csak hogy jelezve van időrendi adatokkal, vagyon- szerzéséről csak annyit tudunk meg, hogy a tarka állatok az övéi és íme minden juh tarkát ellik, testvérével való kibéküléséről csak egyetlen egy sor szól (29., 13.), az angyallal való küzdelme pedig csak érintve sincs. Egyetlen helyen találunk némi bővítést (24., 4. skk.) : Jákob nem akar mene- külni testvére elől, bár anyja erre sürgeti ; minden áron szembe akar szállni Ézsauval és kész őt meg is ölni, ha arra kerülne a sor. Erre az indítja, hogy fél távozásával meg- bántani atyját. Izsák azonban maga is azt kívánja, hogy Lábán házából vegyen feleséget és áldásával elbocsátja. Miközben Jákob távol volt, Izsák az eskü kútjától visszatért Abrahám tornyához, míg Ézsau Seirban lakott. A hazatért Jákob híven teljesíti gyermeki kötelességét, figyelmesen küldözget szüleinek a négy évszakban minden- nemű javából. 30. Dina meggyalázásának története megegyezik a bibliáéval (Gén. 34.), de nem olvassuk benne Simeon és Levi cselét, hogy Sichem lakóit a körülmetélés fölvételére bírták. Az esetből kifolyólag azonban Mózes parancsot kap, hogy törvénybe iktassa a zsidó-pogány házasság tilalmát. — Simeon és Levi tettét a szerző rendkívül dicséretesnek tünteti