Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Paluscsák Pál O. P.: A hit titkai és az emberi elme
A HIT TITKAI ÉS AZ EMBERI ELME. 49 Elsőben a kinyilatkoztatásból bizonyítja be a titkot és aztán azt igyekszik bebizonyítani, hogy a titok semmi lehetetlenséget sem foglal magában.1 68. így jár el az angyali mester a Contra Gentes negye- dik könyvében, ahol hitünk titkait fejtegeti. Elsőben az isteni személyekről akar szólam. Kettős célt tűz maga elé : elsőben a Szentírás tanítását állítja elénk, aztán a hitet- lenek érveléseit akarja megdönteni. A harmadik fejezettől a tizedikig a Szentírásból érvel. A tizenegyedik fejezetben kezdi meg az ellenvetések és nehézségek tárgyalását. A sok ellenvetésnek okát abban látja, hogy nekünk, akik ismere- tünket a látható világból merítjük, a természetben nincsen semmiféle hasonlatunk, amelynek segélyével a titkot vala- melyest felérthetni képesek volnánk. így az első nagy nehéz- ség az, hogy miképen lehet Istenben származás. Ezen első nehézség megoldásánál mindjárt kézzel foghatólag látni fogjuk sz. Tamás módszerének a természetét. 69. Hogy a származás fogalmából, természetéből vett nehézségeket megoldja, elsőben azt magyarázza sz. Tamás, hogy mily értelemben kell vennünk a származást Istenben. Milyen a módszere ? Aszármazás fogalmát tisztázza (cap.XI.). Amikor pedig az ellenvetéseket megoldja, csak azt igyekezik bebizonyítani, hogy a származás fogalmának az állítása Istenről semmi lehetetlent nem foglal magában és az összes ellenvetések abban gyökereznek, hogy a »származás« fogalma anyagi értelemben lesz Istenre alkalmazva. Természetesen, ezzel a titok még távolról sincsen teljesen megvilágítva, hanem csak valamelyest.1 2 Hasonlóan jár el, amikor a harmadik isteni személyről 1 Quae igitur fidei sunt non sunt tentanda probari nisi per auctoritates his qui auctoritates suscipiunt. Apud alios vero sufficit defendere non esse impossibile quod praedicat fides. S. Th. I. q. XXXII. а. I. 2 His igitur consideratis utcumque concipere possumus qualiter sit divina generatio accipienda. Contra Gentes, lib. IV. с. XI. — Haec igitur sunt quae de generatione divina . . . utcumque concipere possumus. Contra Gentes, lib. IV. с. XIII. Hittudományi Folyóirat. 1909. 4
