Hittudományi Folyóirat 20. (1909)

Dr. Huszár Elemér: Az egyházmegye látogatása

AZ EGYHÁZMEGYE LÁTOGATÁSA.

487

mely csak egyházi s nem isteni jogon alapul, csak a publica s nem a secreta applicatiora vonatkozik, azaz a más vallású nevét a miseimában nyilvánosan említeni nem szabad, de a pap intentiójában azért applikálhatja a misét más val- lásuért.1 Sőt a másvallású uralkodóért életében a publica applicatio is meg van engedve. A S. C. Inquisitionis 1866. júl. 12-iki decretuma nem keresztényért mondott miséért stipendium elfogadását is megengedi, heretikusért csak akkor, ha a misét ő maga kifejezetten saját megtéréséért mon- datja. Más vallású halottért mondott miséért stipendiumot el- fogadni nem szabad.

Végül a szentségkitételről s szentséges körmenetekről kell a látogató püspöknek tájékozást szerezni. A szentség- kitétel az őskeresztény egyházban ismeretlen, hiszen az Ür- felmutatás rítusa is csak a ΧΙ-ik századból származik.2 Az oltári szentségnek monstrantiában való kitétele csak a XlV-ik század óta szokásos, mióta IV. Orbán az Űrnap ünnepet behozta.3 Mivel Luther azt írta a valdenzeseknek, hogy a római egyházban semmi sem oly visszatetsző mint az Űrnap

honorentur. Az 1858-iki esztergomi tartományi zsinat IX. c. 4. pont. : Synodus Missas pro acatholicis vel schismaticis tam vivis quam de functis specialiter offerre aut stipendia pro his acceptare, auctoritate sua prohibet et interdicit.

1 L. XIV. Benedek 1756 márc. 1-jén a görög szertárt, püspökök- hoz írt levele 23—28. §.

2 III. Honorius 1219-ben az antiochiai patriarkátus püspökei- hez : Sacerdos quilibet frequenter doceat plebem suam ut quum in celebratione missarum elevatur hostia salutaris, quilibet se reveren- ter inclinet, idem faciens quum eam defert presbyter ad infirmum.

3 Az ünnepet először Róbert lüttichi püspök hozta be B. Julianna cisztercita apáca revelatiója alapján. Midőn Pantaleon© Jakab lüttichi archidiakonus IV. Orbán néven pápa lett, a bolsenax csoda után 1262-iki Transiturus constitutiójával rendelte el az álta- lános ünnepet pünkösd oktávája utáni csütörtökre, mivel nagy- csütörtökön, mikor Krisztus szerzé e szentséget, az Egyház más szertartásokkal lévén elfoglalva, nem ünnepelheti eléggé az Oltári szentséget. Úrnapi körmenetet azonban eleinte csak a lüttichi egyház- megye tartott, általánosan kötelezővé csak XXII. János tett© 1315-ben.