Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Dr. Pataki Arnold: A szemita és görög Isten-fogalom
A SZEMITA ÉS GÖRÖG ISTEN-FOGALOM. 429 világot. Az értelem Istenre vezetett, mint a megtestesült értelemre. Majd megtörtént a megkülönböztetés : Isten na- gyobb a világrendező értelemnél, ez csak Isten eszköze. Végső mozzanata a fejlődésnek, hogy az isteni értelmet mintegy kihelyezik Istenből, és a világban alárendelt módon, de önállóan működő törvénnyé teszik. Ez szükségszerűen oda vezetett, hogy az értelem Istennek és a bölcseségnek gyermeke, és így az emberi születés képét belevitték a lég- magasabb mennyei szférába is. * Mélyen tisztelt Társaság ! Áttekintettük a vallás legfon- tosabb eszméjének fejlődését az ókornak vallástörténeti szempontból legfontosabb népeinél, a szemitáknál és görö- göknél. Láttuk, hogy a szemita népeknél a nyelvészeti kuta- tások igen emelkedett ősi isteneszmét mutatnak, csak- hogy ez a magasztos eszme csak egyetlen ágnál, a zsidóság- nál maradt fenn tisztán, a többi szemita törzsnél, a babylonit sem véve ki, polytheismussá fajult. A görög isteneszme kezdetben polytheisztikus volt, monotheisztikussá csak a bölcseleti iskolák tették. Ez iskolák egyes fogalmai, neveze- tesen a logos-tan, a diasporák révén utat törtek a zsidó eszmekörbe is, melyből legalább a fogalmakat, a műszava- kát átvette a kereszténység is. Zsidóság és pogányság egyaránt közreműködött abban, hogy elkészítsék a kereteket, melye- két az evangélium isteni tartalommal töltött be. A sok töp- rengés, kutatás után eljött »az idők teljessége«, Istent, ki az ókor népeinek csak királya, a transcendentális, legfőbb Való- ságot az ember »Mi Atyánk«-nak kezdte szólítani, Jézus Krisztus tanításában megismertük őt, és az igazi Logos, kit az ókor csak sejtett, de nem ismert, megjelent köztünk »mint az Atya Egyszülötte, telve kegyelemmel és igazság- gal«. (Ján. 114). Nagy-Várad. Dr. Pataky Arnold.
