Hittudományi Folyóirat 20. (1909)

Paluscsák Pál O. P.: A közjó sz. Tamás erkölcstanában

396

I'ALUSCSÁK PÁL.

béke, biztonság legyen a társadalomban. Az egyed és az állam között nem kiegyenlítő igazságosság van, tehát azért, hogy én szolgálok a közjónak, hogy az állammal szemben kötelességemet teljesítem, az állam nem köteles nekem politikai jogokat adni. Az állam más javakkal viszonozza az egyedeknek a közjóért tett szolgálatokat. Ha pedig az osztó igazságot vesszük alapul, akkor az »egyenlő« választási jog igazságtalan. Miért ? Ha a választási jognak címe az adó- fizetés, akkor az osztó igazságosság szerint minél több adót fizet valaki, vagyis minél nagyobb mértékben járul a közjó- hoz, annál több jogának kell lenni a törvényhozásban. Aki, vegyük öt forint adót fizet és aki ötvenezer forintot, az osztó igazságosság szerint igazságtalanság, hogy mindkettőnek egyenlő joga legyen. Ha az adót veszik alapnak, akkor a pluralitást is jogosnak kell elismerniük. A politikai jogok kiterjesztésében azonban a »bonum commune« a legelső zsinór- mérték. Vagyis olyan népnek, amely iskolázatlan, amely könnyen félrevezethető, magyarán mondva politikailag gyerek, kiskorú, így jogával lelkiismeretesen élni nem tud, annak a nép saját érdekében nem kell megadni az említett politikai jogot, mert saját vesztét okozná azzal magának. Sz. Tamás azt mondja, hogy miként az egyes embernél felfordí- tott a viszony, ha a szenvedélyek az uralkodók az emberben, úgy a társadalomban, az államban is felfordított lenne a rend, ha nem az ész vezetne, hanem a szenvedélyek.1 Ezen nagy bajnak teszi ki magát az olyan állam, amely körül- tekintés nélkül, jelszavakra és idegen példákra adva, a pofi- tikai jogokat kiterjeszti. Elsőbben nevelni kell a társadal- mát, erényessé az egyeseket, csak akkor adhat nekik az állam veszedelem nélkül teljes politikai jogokat. Jól mondja a híres ír Bürke Domonkos-rendű atya : »What avails it that you emancipate a mán — strike the ehains off his hands — send him forth, in name, a free mán ; send him forth with

1 >>ita et in regimine humano inordinatio provenit ex hoc quod non propter intellectus eminentiam aliquis praeest.« C. Gentes,

1. III. c. 81.