Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Paluscsák Pál O. P.: A közjó sz. Tamás erkölcstanában
A KÖZJÓ SZ. TAMÁS ERKÖLCSTANÁBAN. 383 46. Ezek után valamelyes fogalmat alkothatunk magunk- nak a közjóról, amely a törvényhozásnak a célja. A közjó először abban rejlik, hogy a társadalomban az erkölcsi és jog- rend a lehető legtökéletesebben megvalósul: az emberek hármas viszonyából kifolyó kötelességek teljesülnek ; így az egye- sek célúkat érik, a társadalomban pedig megvan a béke és az igazságosság. Másodszor pedig abban, hogy mindaz, ami az emberiség életéhez, virágozásához anyagiakban és szellemiek- ben szükséges és hasznos, a társadalmi osztályok közreműkö- dése által megvan a társadalomban. Vagy mint sz. Tamás röviden összefoglalja : »pace gaudet, justitia floret, et affluentia rerum laetatur«.1 47. Ha a mondottakban van a közjó, a társadalom java, akkor az állam feladata nem abban van, hogy az egyesek jogait védelmezze és mással semmivel se gondoljon. Másod- szór, mivel az államnak a közjó a feladata, azért nem köteles- sége az egyesek javát megvalósítani. Törvényhozásával az egyéni boldogulást meg kell könnyítenie, a jogokat meg kell védelmeznie, irányítani, segíteni kötelessége. Harmadszor mivel a törvényhozásnak a polgárok erkölcsi nevelése is egyik főfeladata, azért joggal kitérjeszkedhetik mindarra, ami az egyedek erkölcsösségére veszedelmes. Negyedszer, mivel a törvényhozásnak a társadalom szükségletéhez és erkölcsi állapotához kell alkalmazkodni, ha okos törvényeket akar hozni, azért minél tehetetlenebb, minél kevesebb az erkölcsi józan érzés, annál is részletesebbnek kell a törvény- hozatalban lenni. Az erkölcsös felfogás hiánya miatt kívánja azt sz. Tamás, hogy a törvény »paucissima arbitrio horni- пит г elinguat«.1 2 így, ha valamely államban az embereknek egymáshoz való viszonyát és a közrendet ezer meg ezer tör- vénnyel kell szabályozni és büntetésekkel védelmezni, az annak a biztos jele, hogy a társadalomban az erkölcsök igen gyönge lábon állanak, hogy a jót már nem saját belátásból és lelkiismeretességből teszik, hanem csak félelemből. Miért 1 de reg. prine. 1. I. с. II. 2 S. Th. I. II. q. 95. а. I.
