Hittudományi Folyóirat 20. (1909)

Irodalmi értesítő

340

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

abszolút értéke valami nem-létező, nonsens. S ez a non- sens mégis feltétlenül értékes, önmagáért becses, aminek feltétlenül meg kell valósulnia az ember cselekedeteiben. (130.) Az emberek, írja szerző, minden időben az élet végső célja után tudakozódtak. Ma is kérdik : mily eszmény az, mely után törekedve küzdelmeink és szenvedéseink megérik a fáradságot, vagyis mily törekvés az, amiért élni érdemes ? (150.) »Hogy életünknek van-e valami rajta kívül fekvő célja, — úgymond Pauler — ezt ép oly kevéssé tudjuk, amint a világegyetem rendeltetését sem ismerjük«. (156.) Minthogy tehát életünknek valamiféle célja adva nincs, az ember maga tűz ki maga elé célokat, eszményeket. 156.) »Ha életünknek tőlünk függetlenül kitűzött céljáról nem is beszélhetünk, mert nem ismerjük, sőt kérdés, hogy van-e egyáltalán ilyesmi, ideálokról annál inkább kell szóla- nunk. Az ember célja és hivatása az lesz, amit maga elé tűz«. (157.) Mármost — folytatja szerző — az élet célja az, aminek lennie kell, ez pedig a jó eszméje. (158.) »Az ember azért éljen, hogy a jót gyakorolja, hogy minél inkább meg- valósítsa életével az etikai eszményekből folyó követel- ményeket«. (158.) De hogy miért kell ezen eszmény megváló- sításán dolgoznunk, »vagyis miért kell ez abszolút értékek szolgálatában egyáltalán élnünk és szenvednünk, az életcél problémájának emez ontológiai conceptiója, mint láttuk, megoldhatatlan számunkra«. (158.) Eszerint azt, hogy miért kell erkölcsösöknek lennünk, miért kell a jót gyakorolnunk : nem tudjuk. Ignoramus et ignorabimus. A legnagyobb érték nem létező dolog, nonsens, fantom : és mégis kell utána törekednünk. Miért ? Miért ? Erre a legfontosabb miért-re vállvonogatással, kérdőjelekkel, x-ekkel felel Pauler.

Azonnal szembeötlik, hol van a Pauler-féle etikai elmé- letnek »caput mortuum«-a. A Kant-féle ignoramus-bölcselet az, melyet a szerző, mint látnivaló, alapul elfogadott. Mint- hogy Kant szerint értelmünknek apriorisztikus kategóriáját csupán az érzéki észrevevés tárgyaira alkalmazhatjuk, a transzcendens világ reánk nézve mesebeli elátkozott biro- dalom, amelybe bele nem hatolhatunk. A lét végső okáról