Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Bangha Béla S. J.: A szabadakarti tény előrelátása az isteni értelemben
A SZABAD AKARATI TÉNY ELŐRELÁTÁSA AZ ISTENI ÉRTELEMBEN. 231 különálló s a teremtmény! hatást megelőző vagy meghatá- rozó tényező, hanem emettől csak fogalmilag különböző s nem egyéb, mint ugyanazon teremtményi hatás, ameny- nyiben egyúttal az isteni mindenhatóságnak okozata :1 könnyen megtaláljuk kérdésünkre azt a feleletet, mely, ha nem zár is ki minden homályt, a nehézség élét letöri, lég- alább annyira, hogy megoldhatatlan ellenvetést aligha hozhatni fel ellene. Ha tudnillik a szabadakarati tény az okság külön nemé- nek, az önelhatározói okságnak törvénye alatt áll, s létre- jöttéhez más nem szükséges, mint hogy megfelelő önelhatá- rozó októl s egyben az isteni mindenhatóságtól függőleg valósuljon meg : nem látni be, miért kelljen létrejövetelét bármi néven nevezendő minősített isteni közrehatásnak megelőznie. Nem elég-e, ha az isteni mindenhatóság akkor kezd működni, mikor az akarat ? S nem elég-e, ha az isteni együtthatás — mint neve is jelzi — nem előzőleg, hanem csak együtt hat, még pedig úgy, hogy egyrészt az akarati ténynek egyetlen mozzanása se lépje át a lét küszöbét az isteni mindenhatóságtól függetlenül, de másrészt az isteni együtthatás se előzze meg az akarati ténykedést? Emellett épen nem tagadjuk, hogy az isteni közreműködés, ameny- nyiben forrásában (»principiative«) tekintjük, mint oki hatás megelőzi az akarati tényt, az okozatot ; csak azt zárjuk ki, hogy magát az akaratot, amennyiben ténykedés- nek indul, az akaratbeli okozás még benső, akaratbeli moz- zanatát, azt a pontot, melyen az akarat mint képesség, tétlen állapotából kilépve, képességét kifejteni indul, szín- tén megelőzze a felsőbb behatás. A különbség a cselekvő alany és az eredmény közt itt is szemmeltartandó ; azért, mert két mellérendelt ok mindegyike megelőzi a másiknak okozatát, még épen nem szükséges, hogy egymást és egymás 1 Minthogy a tomizmus és molinizmus vitája nem képezi fejtegetésünk tárgyát s egész kérdésünknek csakis a molinizmus alapján van értelme, az isteni együtthatás itt nyújtott meghatáro- zásában is természetesen e második elmélet talaján kellett marad- nunk.
