Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Dr. Kiss János: Az okról és az oksági elvről
166 DR. KISS JÁNOS. kifejezésekkel, melyeket Kant az Ítéletekről általában s az oksági elvről különösen használ. V;. Megkülönböztet elemző és összetevő ítéleteket. Ezeket a kifejezéseket előtte nem használták az Ítéletekről, hanem a fogalom módosításáról, a meghatározásról és a módszer- ről. A Kant-féle szóhasználattal rokon értelemben a szükség- képes és esetleges (in materia necessaria et in m. contingenti) s az önmagukban érthető és önmagukban nem érthető ítéletek (iudicia per se nóta et perse non nóta) kifejezéseket használták. Ha már most ezeket tetszik valakinek elemzők- nek és összetevőknek mondani, nem lehet ellene kifogást tenni s azért az Iskola számos híve is elfogadta e kifejezése- két, a következő meghatározásokkal : Elemző az az ítélet, melynél az alany fogalma révezet az állítmány fogalmára vagy másként : amelyben az alany fogalmával velejár az állítmány fogalma, latinul : in quo praedicatum est de ratione subiecti. A dolog lényege az, hogy az alany szükségkép, az ész világánál, rávezessen az állítmány megismerésére. Mások meg úgy határozzák meg az elemző ítéletet, hogy igazsága az alany és az állítmány összehasonlításából szembeszökő, így Mercier, a volt louvaini tanár, most Belgium bíboros prímása, a katholikusok III. nemzetközi kongresszusán így határozta meg az elemző ítéletet : Est analytique le princip־: dans lequel il у a connexion nécessaire entre le sujet et le prédicat, indépendamment de toute expérience ... les anciens auraient dit : principe en matiere nécessaire. És hozzátette : Az mindegy, akár az alany, akár az állítmány elemzéséből világlik ki az összetartozás kapcsolata.1 Mint a régiek mon- dották : »Quae (iudicia) statim cognoscuntur, cognita ter- minorum quidditate«.1 2 Ily értelemben az elemző Ítélet egybeesik a szükség- képes és magától érthető ítélettel s az összetevő azonos lesz az esetleges és magától nem érthető ítélettel. Kant azonban 1 Bruxelles, 1904. L. a kongresszus Compte-Bendu-jét a böl- cseleti rész 317. old. 2 Sz. Tamás Summa theol. p. I. qu. 85. a. 6.