Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Dr. Kiss János: Az okról és az oksági elvről
164 DR. KISS JÁNOS. benne s melyet semmiféle taglalással ki nem vonhattunk volna belőle. Ha pl. azt mondom : minden test kiterjedt, ez elemző ítélet. Mert a »test« szóval összekapcsolt fogalmon nem kell túlmennem, hogy a kiterjedtséget vele egybe- kapcsolva találjam ; csak taglalnom kell azt a fogalmat, azaz tudatára jönnöm annak a különfélének, melyet benne mindig gondolok, s megtalálom benne ezt az állítmányt ; tehát elemző ítélet. Ellenben ha mondom : minden test nehéz, az állítmány egészen más, mint amit egy test puszta fogai- mában általában gondolok. Ily állítmány hozzátevése tehát összetevő ítéletet ád.1 Másrészt megkülönböztet tapasztalatot megelőző és tapasztalatot követő, apriorikus és aposteriorikus ítélete- két. Aposteriorikusok azok, melyek tapasztalatból szármáz- nak, melyek pedig a tapasztalatot megelőzik, apriori- kusok. Minden elemző ítélet apriorikus. Az összetevők pedig részint aposteriorikusok, részint apriorikusok ; aposteriori- kusok, melyek nem szükségképesek és nem általánosak, pl. egy történeti tényről vagy egy esetleges intézményről alko- tott ítéletek ; apriorikusok pedig, amelyek szükségképesek és általánosak, pl. Kant szerint a mennyiségtani igazságok 2 + 6 = 7 vagy két pont közt legrövidebb az egyenes vonal. Más alakban : Minden elemző Ítéletnek három tulaj- donsága van : először az állítmány bennfoglaltatik az alany- bán, másodszor szükségképes, harmadszor általános ; minden aposteriorikus Ítéletnek három, az előbbiekkel ellenkező tulajdonsága van : az állítmány nem foglaltatik benn az alanyban, esetleges és részleges. Vannak pedig oly ítéletek, melyek az elemző ítéletek első tulajdonságával nem bírnak, azért összetevők, de az aposteriorikusok két utóbbi tulajdon- ságával sem bírnak, miértis apriorikusok. És ilyen az oksági elv, synthetikus a priori, összetevő és tapasztalatot megelőző. 1 Kritik des reinen Vernunft, Alexander Bernát magyar kiadása 128. old.
