Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Dr. Kiss János: Az okról és az oksági elvről
AZ OKRÓL ÉS AZ OKSÁGI ELVRŐL. Második közlemény. III. Honnan van az okság fogalma ? ϊΐ·ζ okság általános fogalma úgy keletkezik, mint egyéb Affio általános fogalmak, elvonás útján. Ugyanis az okság egyes eseteiből elvonjuk annak általános fogalmát. így amidőn magunk értelmünkkel, akaratunkkal vagy szerveze- tünk alkalmazásával okozunk valamit, belső érzékünk tanú- ságot tesz a tényleges okozásról s értelmünk elvonja az ok,oko- zat és okozás fogalmát. Hasonlókép 11a valami hat reánk, szer- vezetünkre, érzelmünkre vagy akaratunkra, ha valaki minket oktat, megszomorít vagy megsért, a külső és belső érzékelés együttes tapasztalata elénk állítja az okság esetét, melyből ismét elvonjuk az ok fogalmát. Végül amidőn a rajtunk kívül álló dolgok okozati hatását tapasztaljuk, onnan is meg- nyerjük az okság fogalmát. A külső és belső tapasztalat elénk tárja az okozás egyes tényeit, értelmünk pedig ebből megismeri, mi az ok, mi az okozás és mi az okozat. Jól meg kell itt állapítanunk, mi a szerepe a külső és belső érzékelés- nek s mi az ész működése ; tudatos működésünknél, kivált az akaratinál, belső tapasztalásunkkal nemcsak az okot és az okozatot vesszük észre, hanem az okozást is, érezve, hogy mi gondolkodunk, mi akarunk, mi igyekszünk, mi alkalmazzuk tagjainkat, mi beszélünk,mi járunk stb. A módot, hogy ez mikép történik, talán nem látjuk, de a tényt magát
