Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Dr. Mihályfi Ákos: Az epiklézis
AZ EPIKLÉZIS. 135 Dei sunt qui cum patre et filio a sacerdotibus in baptismo nominatur et in oblationibus invocatur« ? Buchwald1 ugyan azt véli, hogy sz. Ambrus ezen szavai az Offertoriumban előforduló Veni Sanctificator imád- ságra vonatkoznak ; azonban ez alig bizonyítható s így én inkább Drews-szel1 2 a liturgikus epiklézist látom itt jelezve. Másutt sz. Ambrus az epiklézist nem említi. Ahol a konszekrációról beszél, ezt egyedül az ,Ur szavainak tulaj- donítja, oly határozottsággal, hogy emiatt őt Buchwald az epiklézis ellenségének tartja, s azt véli, hogy sz. Ambrus adta az első lökést az epiklézis kiküszöbölésére a nyugati liturgiákból.3 Buchwald ezen nézetét túlzásnak tartom. Sz. Ambrus nem ellensége a liturgikus epiklézisnek, hisz mint fentebb jeleztem, egyik müvében meg is emlékezik róla, csak nem tulajdonít neki semmi befolyást a konszek- rációra. Sz. Ambrus De mysteriis című munkájában részletesen foglalkozik az átlényegülés nagy titkával. А IX. fejezet- ben4 bizonyítja, hogy ez egyedül a Krisztus mindenható szavára történik. Ha már a próféták áldásai képesek voltak egyes dolgok természetét megváltoztatni, hát akkor mit mondjunk arról a konszekrációról, melyet a Megváltó isteni szavai végeznek el? Mert az a szentség, melyet magadhoz veszesz, Krisztus szava által jő létre. Ha Illés próféta szavával tüzet tudott leesdekelni az égből, vájjon a Krisztus szavának 1 Weidenauer Studien I. 44. 2 Protest.antRealencyklop. V. 412. 1. : Epiklese. 3 Weidenauer Studien I. 55—56. 4 Migne, Patr. Lat. 16., 406. : »Quod si tantum valuit humana benedictio, ut naturam converteret ; quid dicimus de ipsa consecra- tione divina, ubi verba ipsa Domini Salvatoris operantur ? Nam sacramentum istud, quod accipis, Christi sermone conficitur. Quodsi tantum valuit sermo Eliae, ut ignem de coelo deposceret, non valebit Christi sermo, ut species mutet elementorum ? De totius mundi operibus legisti: Quia ipse dixit et facta sunt : ipse mandavit et creata sunt ; sermo ergo Christi qui potuit ex nihilo facere quod non erat, non potest ea quae sunt in id mutare quod non erant ? Non enim minus est novas rebus dare, quam mutare naturas«.
