Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Dr. Mihályfi Ákos: Az epiklézis
106 DR. MIHÁLYFI ÁKOS. áthasonulás útján tápláltatik, ezen emberré lett Jézus teste és vére. Mert az apostolok az általuk írt tudósításokban, melyeket evangéliumoknak nevezünk, áthagyományozták, hogy a következő megbízatást nyerték : Jézus kenyeret vett kezébe, hálát adott és mondotta : ezt tegyétek az én emlékezetemre, ez az én testem. És hasonló módon vette a kelyhet, hálát adott és mondotta : ez az én vérem. És csak egyedül velük közölte ezt.«1 Watterich Jusztin ezen nyilatkozatában egész világo- san látja kifejezve a Szentlélek-epiklézist.2 Szerinte ugyanis a Λόγος szó ugyanazon egy mondatban, ugyanazon egy értelemben is veendő. Miként tehát Jusztin nevezetes mondá- sának első részében a Λόγος föltétlenül személyt jelent : úgy a második részben is (δΐ ενχ>!ς Λογον τον παρ’ αυτόν). Még pedig, amint az első részből kitűnik, ez a személy : a Szentlélek. Miként a Szentlélek által lett Jézus emberré : úgy a tőle küldendő Szentleiket lekönyörgő imádság által (δΐ ευχ/jg Λογον τον παρ’ αν του) lesz a kenyér és a bor Jézus testévé és vérévé. Ez az imádság pedig nem más, mint a liturgiák epiklézise. Azonban Watterich magyarázata minden alapot nélkü- löző önkényes föltevés. Sz. Jusztin ugyanis a Szentleiket sohasem nevezi Logosz-nak.3 Még ha tehát Jusztin monda- tában az első Logoszt személynek vesszük is (amint ezt a 1 Ου γάρ ως κοινόν άρτοι' ουδέ κοινόν πόμα ταύτα λαμβάνομεν * а Я λ’ о ע τρόπον διά Λόγου &εού σαρκοποιη&είς ζιησούς Χριστός, ό σωτηρ τιμών, καί σάρκα καί αΐμα υπέρ σωτηρίας ημών εσχεν, όντως καί την δι ευχής λόγου τον παρ αυτού ενχαριςτη&εϊσαν τροφήν, εξ ής αίμα καί σάρκες κατά μεταβολήν τρέφονται ημών, εκείνου τον σαρκοποιη&ένιος יΙησού καί σάρκα καί αΐμα εδιδάχ&ημεν είναι. Οι γαρ άποστόλοι εν τοίς γενομένοις υπ* αυτών άπομνημονείμασι, ά καλείται ευαγγέλια, όντως παρέδωκαν έντετάλ-θ'αι αυτοίς τον *Ιησούν λαβόντα άρτον ευχαριστησαντα είπείν * Τούτο ποιείτε εις την ανάμνησίν μου, τούτο εστι το σώμα μον' καί το ποτηριον ομοίως λαβόντα καί εύχαυιστήσαντα είηείν ' Τούτο εστι το αιμά μου * καί μόνοις αυτοίς μεταδούναι. (Migne, Patr. Gr. VI. 428.) 2 Der Konsekrationsmoment im heiligen Abendmahl u. seine Geschichte (Heidelberg, 1896.). 37. s k. 1. 3 Lingens S. J. Die eucharistische Consecrationsform. Zeit- schrift für kath. Theologie. Innsbruck, 1997. I. 69. 1.
