Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Irodalmi értesítő
IRODALMI ÉRTESÍTŐ. 849 és királyi oklevelekből, egykorú iratokból vett sűrű idézetek teljes képét nyújtják a virágzó magyar egyháznak. Meg kell azonban említeni, hogy a legújabb történeti kritika nem részesül mindig kellő figyelemben. így pl. Karácsonyi János a Szent István korabeli Kupa- és Gyula-lázadások történetét az eddig vallott véleménnyel szemben teljesen új formában adja elő, amiről ily alapos műben említés történhetett volna. Ugyancsak ő alaposan bizonyítja, hogy Szent István az erdélyi püspökséget nem az akkor még lakatlan Gyula- iehérvárott, — mint szerző állítja (38. 1.) — hanem a mai Erdély határán alapította. Szent István, Szent Gellért és Szent Erzsébet életrajza kitűnő. A II. korszak tárgyalása folyamán — ép úgy, mint az előzőben is történt — bőven kiterjeszkedik a szerző az eret- nekségek ismertetésére. Azonban a középkori eretnekségek távolról sem oly fontosak a katholikus tan fejlődése tekin- tétéből, mint az V. és VI. század nagy krisztologikus vitái. Ép azért nem is szükséges azokat oly bőven tárgyalni, mint a régieket. Sőt egyenesen szükségtelennek tartjuk oly eret- nekségeknek, minő az athingánoké és migentiánoké (88. 1.) beható ismertetését. Oly műben, mely első sorban épii- letes olvasmány akar lenni, ezen inkább komikus, mint komoly mozgalmak tárgyalása fölösleges. Ugyanezt tartjuk a nevezetes szerepet egyáltalán nem játszott pápák életrajzi adatainak a műbe való beszövéséről. Igaz, hogy a sorozat így teljes lesz, de ehhez elég a néhány napig uralkodott pápák nevének a mű végén található katalógusban felsorolása. Népszerű munkában ily adatok az érdeklődést rontják. A mű III. kötete az egyház újkorát tárgyalja. Két kitűnő korrajzot nyújt itt szerző, mikor a reformáció és fórra- dalom előtti állapotokat festi. A reformáció eredetének magyarázatánál sorra veszi a legnevesebb tekintélyek nyilat- kozatait. Denifle Lutherjét azonban még jó lett volna fel- használni. De enélkül is tiszta fogalmat nyerünk azon titkos rúgókról, melyek a reformáció nagy sikereit magyarázzák. Luther nyilatkozatainak sűrű idézése apologetikus szem- pontból is hasznos dolog. A protestantizmus magyarországi Hittudományi Folyóirat. 1908· 54