Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Schütz Antal: Energetika és bölcselet
ENERGETIKA ÉS BÖLCSELET. 83 niök, és ez számokban kifejezhető törvényekre vezet, ha nem tudjuk is, voltaképpen mi működik a jelenségek mélyén. Az energetika első alaptétele tehát megbízható, egyetemes és fölötte hasznos kalauz a természeti történések útvesztőiben. Mindazáltal a szervetlen világ változásainak csak egy oldalát világítja meg. Megmondja, hogy ha történnek változá- sok, azok energiaáttételek, következésképpen az egyenlő értékek elve szerint mennek végbe. De mikor, mily föltételek mellett történik valami, s mi történik, arról nem világosít föl. Sőt őtőle akár ne is történjék semmi. Neki csak arra van gondja, hogy az energia-álladék sértetlenül megmarad- jón ; raktáron hever-e, vagy forgalomban van-e, az neki mindegy. Ha tehát az energetika csak az első alaptétel vilá- gánál szemlélhetné a természetet, híjjával volna éppen a jelentősebb törvénynek, a történés törvényének. Ezt akarja nyújtani az energetika második alaptétele. E tétel népszerű előadásánál azonban majd úgy vagyunk, mint ki barátja pillanatnyi pénzzavarán szeretne is, tudna is segíteni, de csak nagy értékpapír van nála, melyet hirtelen nem váltanak be. A második alaptétel mélyreható mennyi- ségtani okoskodások és elemzések eredménye, és annyira összenőtt e mennyiségtani alapokkal, hogy alig választ- ható el tőlük némi másítás nélkül. Lehet, hogy egyrészt ezért nem tudott még közkeletűvé válni, és még nem talált helyet pl. a középiskolai természettudományi oktatásban. Hozzá még a szaktudomány derekas fáradozások után sem tudott eleddig találni oly fogalmazást, mely könnyű érthető- séggel kifejezné egész tartalmát. Sokszor a második energe- tikai alaptörvény neve alatt vannak forgalomban oly formu- Iák, melyek csak egy elemét, vagy szempontját, gyakran nem is éppen a legjelentősebbet emelik ki. Mindamellett nem lehet hallgatással mellőzni, hisz az energetika benne leli koronáját. Egész jelentőségéről és tartalmáról némi fogalmat nyerhetünk, ha meggondoljuk, hogy a szervetlen világban végbemenő változásoknak, az anyagi történésnek törvénye, és feleletet ad e kérdésekre : 1. Mikor történik valami ; 2. mily irányban ; 3. mi ; s 4. mily 6*
