Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Schütz Antal: Energetika és bölcselet
ENERGETIKA ÉS BÖLCSELET. 79 akkora mennyiségű energiát hoz létre. Más szóval, minden munka megfelelő mennyiségű energiából és minden energia megfelelő mennyiségű mechanikai munkából, vagy más energiából táplálkozik; energia nem keletkezik semmiből, és nem válik semmivé. A szervetlen világ összes változásai ilyen energiaválto- zások. Ha az energia eltűnik egyik alakjában, pl. mint hő, villamosság, testmozgás, ezen közben munkát végez, és e munka ismét energiát létesít testmozgás, hő, vegyi energia stb. alakjában. S a változások minden pillanatában az eltűnt régi és a valahol fölhalmozódó új energia mennyisége egyenlő. Azt lehet mondani: az összes anyagi változások energiaáthelyezések, hol a munka viszi a közvetítő szerepet. Ha tehát a bennünket környező jelenségvilág egészé- bői kiszemelünk egy rendszert, mely energia tekintetében a környezettől teljesen el van szigetelve, — a szaktudomány zárt rendszernek mondja — az ilyen rendszer a környezet- tői nem kap és a környezetbe nem ad le energiát; s mivel a változások csak energiaáttételek, melyeken az egyen- értékűség elve uralkodik, azt is mondhatjuk : Zárt rend- szerben az energiák mennyisége állandó. Ez az energetika első alaptételének legcsattanóbb kife- jezése. Ha idevesszük Lavoisier nagy törvényét, mely a tömegek megmaradását állapítja meg, mondhatjuk azt, hogy zárt rendszerben az összes változások közepette állandó marad két mennyiség ; egyik a tömeg, másik az energia. A szervetlen világ tudományos megismerése ez alapon nem egyéb, mint e két állandó mennyiség alakváltozásainak törvényeit megállapítani, s ezen összes törvények rendszere az állandóság e két nagy tételét kifejező egyenletek rend- szere lesz : a tömegek és energiák változásaiban a változások kiinduló pontjának, a terminus a quo-nak és végpontjá- nak, a terminus ad quem-nek mindig egyenlőnek kell lennie. A tömegek állandóságának világánál a vegytan, az energiák állandóságának vezérfonalán a fizika fárad a szervetlen világ tudományos megismerésén. A fizikai kémia, az exakt tudományok e nagyreményű fiatal sarja pedig mind
