Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Notter Antal: Szent István király apostoli követsége
802 DR. NŐTTEK ANTAL. ezt Damasus pápa (366—384) idejétől keltezik.1 Ez a hely- tartóság az illir tartományokra vonatkozott. Teljes jogköré- ben és befolyásával csak I. Leó pápáig állott fenn ; a VIII. szá- zadban pedig, midőn Isauri Leó császár egész Illyriát a konstantinápolyi patriarcha egyházi joghatósága alá helyezte, teljesen megszűnt.2 A thessalonichi püspöknek mint pápai helytartónak jogai a következők voltak : a) a keleti patriarchák módjára joga volt az ó vikariátu- sához tartozó metropolitákat püspökökké szentelni, a püspö- köknek fölszenteléséhez pedig —· kiket tudniillik a metro- politák szenteltek föl — beleegyezésüket adni ; b) a vikariátusához tartozó püspökökkel zsinatokat tart- hatott ; a tartományi zsinatok összehívásáról pedig őt elő- zetesen értesíteni kellett; 1 Ezt Hinschius, id. m. I. 583. tagadja ; az azonban bizonyos,, hogy I. Ince pápa adott ilyen vikariétusi megbízást a thessalonichi püspöknek. Egész vüágos e tekintetben a 412-ben kelt s Rufushoz intézett levele (Coustant 817.), melyet Hinschius, id. m. I. 585. közöl. E levélben a pápai helytartó hatásköre ekkép van meg- állapítva: »Arripe itaque, dilectissime frater, nostra vice per supra scriptas ecclesias, salvo earum primatu, curam et inter ipsos pri- mates primus quidquid eos ad nos necesse fuerit, mittere, non sine tuo postulent arbitratu. Ita enim aut per tuam experientiam quidquid illud est, finietur aut tuo consilio ad nos usque perveni- endum mandamus. Licitum autem et apostolicae sedis favore per- missum tuae fraternitati cognosce, ut cum aliqua ecclesiastica ratio vel in tua vel in memoratis provinciis agitanda cognoscenda- que fuerit, quos velis episcoporum socios quibuscumque de ecclesiis assumas tecum quorum et fide et moderatione quidquid necessitas causave flagitaverit, optimus dirigas arbiter et praecipuus quippe a nobis lectus, definias intercessor.« — A thessalonichi vikariátus nem volt privilegium personale, miként chartres-i Ivo (ep. 59.) vélte, hanem reale, mivel nem a thessalonichi püspökök személyének adatott, hanem a thessalonichi püspöki széknek. PI. I. Bonifác ep. ad Ruf. a. 422. (Coustant 1034.) így ír: »Ita quippe vice sua b. apostolus Petrus ecclesiae Thessalonicensi cuncta commisit, etc.« ; Coelest. I. ad Perigen a. 425. \(Coustant 1064.): »Thessalonicensi ecclesiae seinper esse commissum, ut vobis vigilanter intendat.« Hinschius, id. m. I. 588. 2 Hinschius, id. m. I. 586.
