Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Dr. Notter Antal: Szent István király apostoli követsége

«*״»PW

FSTW.rjIlTHnjqii lump;! f |1V| ,

798 DR. KOTTER ANTAL.

más közegek is ? és vájjon e közegeket a király tetszés sze- rint választhatja-e meg, vagy nem ? átruházható-e a királyi főkegyúri jog vagy annak gyakorlata ? Az országgyűlés- nek van-e beleszólása e jog gyakorlásába ? Az egyház kor- látozhatja-e vagy megszüntetheti-e a királyi főkegyúri jogot ?

Mindezekre a kérdésekre csak akkor adhatunk alapos választ, ha megállapítottuk azt, hogy történetileg mikép jött létre a magyar királynak ez a különleges jogállása az egyházi ügyekkel szemben. A magyar királyi főkegyúri jogot szent Istvánig vezetik vissza és azon jogkör átszármazásá- nak tartják, melyet szent István szerzett a magyarországi katholikus egyház körül. Eszerint a magyar királyi főkegyúri jog történeti és egyszersmind jogalapja szent István kivé- teles egyházi jogállása volt. Werbőczy is részben erre vezeti vissza a magyar király főkegyúri jogát.

Szándékunk lévén a magyar királyi főkegyúri jogot jogi vizsgálódás tárgyává tenni, jelen tanulmányunkat annak szenteljük, amit e jog kiindulópontjául tekintenek : szent István király egyház jogi kiváltságának, vagy, amint helye- sen elnevezték : szent István apostoli követségének.

Ezt a kérdést túlnyomóan hazai történettudósaink tár- gyalták eddig s kevésbbé a jogászok. Pedig itt jogi s főkép egyházjogi kérdésekről, történeti adatok jogászi magyaráza- tárói és jogi értékeléséről lévén szó, a jogászoknak is közre kell müködniök e kérdés tisztázásában. A jelen tanulmány, fölhasználva a történettudósoktól fölszinre hozott anyagot, jogi alapon foglalkozik szent István apostoü követségével.

Jelen tanulmányunkat és a királyi főkegyúri jogra vonatkozó további fejtegetéseinket az a gondolat vezeti, hogy a magyar királyi főkegyúri jog a magyar katholikus egyházjog egyik legfontosabb intézményes hogy épen ezért a legbehatóbb tárgyalásra tarthat igényt. A magyar királyi kegyúri jogra nézve történettudósaink megtették köteles- ségüket; különösen Fraknáinak a királyi kegyúri jogra vonat- kozó munkája felöleli az egész történeti anyagot ; de a kérdés beható jogászi tárgyalása még hiányzik.