Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Dr. Pataky Arnold: A Heródes-dynastia története

A HERÓDES-DYNASTIA TÖRTÉNETE.

761

végrendeletét. Trónörököséül legidősebb fiát, Archelaust, tetrarchává Antipast nevezte ki, Philippust pedig Trachon- nak s a szomszédos területeknek örökösévé tette. A nép örömmel üdvözölte Archelaust, ki Herodest nagy pompával Herodeionban temettette el.

6. §. Herodes utódai.

Archelaus nem vette fel rögtön a királyi címet, meg akarta várni a császár döntését. A temetés, gyász és halotti tor után üdvözölte a népet, megígérte, hogy atyjánál kegye- sebb lesz s méltányos kívánságaikat teljesítem fogja. Azonnal nagy követelésekkel léptek föl : kívánták az adók leszáll!- tását, a vámok eltörlését, a foglyok szabadonbocsátását stb., miket Archelaus könnyedén megígért. De még aznap számos elégületlen ember boszut kívánt az arany sas letépőinek haláláért, nevezetesen a főpap letételét és azoknak meg- büntetését, kiket Herodes javakkal ajándékozott meg. Archelaus jó szóval iparkodott a zajongókat lecsendesíteni, de hiába ; végre is katonaságot küldött ellenük. Uralkodását tehát vérontással kezdte meg, mert a katonaság és a nép közt valóságos harc fejlődött ki s csak nagynehezen sikerült a fölkelés elfojtása.1

Mivel Herodes meghagyta, hogy pecsétgyűrűjét és az országára vonatkozó emlékiratot a császárnak adja át. Philippus nevű féltestvérét ideiglenesen helytartóvá tette s édes anyjával, Salomeval, barátaival s családjának több tagjával Rómába utazott. Kíséretében több olyan volt, ki csak azért ment Rómába, hogy a császárnál bevádolhassa, így Salome. Antipas mint trónkövetelő szintén utána ment, mert azt állította, hogy Herodes előbbi végrendelete szilár- dabb az utóbbinál.1 2

A császár előtt Salome fia, Antipater terjesztette elő a vádakat Archelaus ellen. Beszédének súlypontját az emlí- tett vérengzés képezte. Biztosra vehető, — mondá — hogy

1 Ant. XVII. 9. B. J. II. 1.

2 Ant. XVII. 9, 3—4. B. J. II. 2, 1—3.