Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Pataky Arnold: A Heródes-dynastia története
A HERÓDES-DYNASTIA TÖRTÉNETE. 709 Iának napja ünnepnapja lesz a zsidóknak, ha kiadja lelkét, ölessék le a bezártakat, »ut etiam invita omnis mihi Judaea omnique domus illacrimet«. Alighogy e rendeletet kiadta, megkapta a császár enge- délyét, hogy Antipatert kivégeztetheti, vagy számkivetésbe küldheti. E hírre kissé felüdült, de fájdalmai újból erőt vettek rajta ; ezért is öngyilkossággal akart megszabadulni életétől, s csak unokaöcscse, Achiabus, akadályozta meg. Az erre támadt jajgatást Antipater Herodes halálára magyarázta s kérte a börtönőröket, hogy ereszszék ki. Az őrök jelentést tettek Herodesnek, ki elvetemült fiát, családjának valóságos átkát, tüstént kivégeztette s Hyrcaniumban temettette el. Öt nap múlva maga is meghalt Jerichóban (4. Kr. e.). Antigonus kivégeztetésétől 34 évig, a rómaiak részéről királlyá való kineveztetésétől pedig 37 évig uralkodott. Halljuk Flavius jellemzését:1 »Vir in omnes ex aequo saevus, irae servus, juris dominus ; fortuna autem propitia usus, si quis alius. Ex privatis enim natus regnum assecutus est, et innumeris circumdatus periculis semper evasit feli- citer, vixitque longissimo tempore. Quantum autem ad dome- sticos et filios attinet, hic quoque felix fuit sua sententia, op- pressis inimicis et adversariis, sed infelicissimus meo judicio.« Nem ok nélkül mondja az egyházi ének: »Crudelis Herodes«, mert aligha találunk a világtörténetben embert, ki a kegyetlenségben felülmúlta volna. Mint láttuk, a rokon- gyilkosságok és az alattvalóknak tömeges legyilkolása napi- renden voltak. Kivált életének végső szakában nem volt semmi erény, jóság, amely a dühöngő zsarnok pallosától valakit megmentett volna. Nem kellett oda sok bizonyíték, szinte elég volt a puszta gyanú is. És sajátságos, hogy ez az ember mily barátságos tudott lenni az idegenek iránt, meny- nyíre meg tudta szerezni a nagyok kegyét, sőt néha valóban nagylelkű is tudott lenni. Halála évének meghatározása nagy vita tárgya. A tény- állás ez : 1 Ant. XVII. 6—8.
